Achim, Viorel, Banatul in Evul Mediu. Studii, Albatros, București, 2000.
Ács, Zoltán, Nemzetiségek a történelmi Magyarországon, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1996.
Antohi, Sorin, Civitas imaginalis. Istorie şi utopie in cultura română, Litera, Bucureşti, 1994.
Arató Endre, A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
Arató, Endre, A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848, vol. I-II, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960.
Armbruster, Adolf, Romanitatea românilor. Istoria unei idei, Ed. Enciclopedică, București, 1993.
Bariţ, George, Părţi alese din istoria Transilvaniei, vol. II, Inspectoratul pentru cultură al județului Brașov, Braşov, 1994.
Bariț, George, „Avram Iancu”, in Transilvania, V, 1872, nr. 21, pp. 243-245.
Bibó, István, Szűcs, Jenő, Între Occident și Răsărit, Kriterion, București, 2000.
Blomqvist, Anders E. B., Iordachi, Constantin, Trencsényi, Balázs (eds.), Hungary and Romania Beyond National Narratives. Comparisons and Entanglements, Peter Lang, Bern, 2013.
Bocșan, Nicolae, Lumperdean, Ioan, Pop, Ioan-Aurel, Etnie și confesiune in Transilvania. Secolele XIII-XIX, Fundația „Cele Trei Crișuri”, Oradea, 1994.
Boia, Lucian, History and Myth in Romanian Consciousness, Central European University Press, Budapest – New York, 2001.
Boldea, Ligia, Nobilimea românească din Banat in secolele XIV-XVI (origine, statut, studiu genealogic), Banatica, Reșița, 2002.
Borsi-Kálmán, Béla, Liaisons risquées. Hongrois et Roumains aux XIXe et XXe siècles, Jelenkor, Pécs, 1999.
Bracewell, Wendy, „East Looks West: East European Travel Writing on Europe, 1600-2000”, in vol. Nicolae Bocşan, Ioan Bolovan (coord.), Călători români in Occident. Secolele XVII-XX, Institutul Cultural Român, Cluj, pp. 11-23.
Brătianu, Gheorghe I., Tradiția istorică despre întemeierea statelor românești, Eminescu, București, 1980.
Brătianu, Gheorghe I., Makkai, László, Tündérkert. Grădina zînelor. Az erdélyi fejedelmi kor magyar és román szemmel. Epoca principatului transilvan in viziunea maghiară și română, ed. Miskolczy Ambrus, ELTE BTK, Budapest, 1994.
Brezeanu, Stelian, „«Romani» și «Blachi» la Anonymus. Istorie și ideologie politică”, in Revista de istorie, 34 (1981), nr. 7, pp. 1313-1340.
Brezeanu, Stelian, „Începuturile românilor și maghiarilor in Transilvania. Tradiție savantă și memorie populară medievală”, in idem, Identități și solidarități medievale. Controverse istorice, Corint, București, 2002, pp. 162-190.
Brezeanu, Stelian, „«Stulti sunt Romani». Construcții savante și memorie populară in elaborarea identităților etnice medievale”, in idem, Identități și solidarități medievale. Controverse istorice, Corint, București, 2002, pp. 27-84.
Brubaker, Rogers, Grancea, Liana, Fox, Jon, Feischmidt, Margit, Nationalist politics and everyday ethnicity in a Transylvanian town, Princeton University Press, Princeton, 2018.
Bulboacă, Sorin, „Acațiu Barcsai de Bârcea Mare, ultimul ban al Lugojului și Caransebeșului (26 decembrie 1644 – 14 septembrie 1658)”, in Banatica, 21, 2011, pp. 105-114.
Cantacuzino, Constantin, Istoria Țării Românești, Litera, Chișinău, 1997.
Câmpeanu, Remus, Elitele românești din Transilvania veacului al XVIII-lea, Presa Universitară Clujeană, Cluj, 2000.
Codru Drăgușanu, Ion, Călătoriile unui român ardelean in țară și in străinătate (1835-44), Tip Societății „Cultura Neamului Românesc”, București, 1923.
Conea, Ion, „Nemeşi şi rumâni in Clopotiva”, in Sociologie Românească, 1, 1936, nr. 3, pp. 30-33.
Cosma, Ela, Ideea de întemeiere in cultura populară românească, Presa Universitară Clujeană, Cluj, 2000.
Cosma, Ela, Întemeierile, in vol. Sorin Mitu (ed.), Enciclopedia imaginariilor din România. III. Imaginar istoric, Polirom, Iași, 2020, pp. 69-85.
Costea, Ionuț, Solam virtutem et nomen bonum. Nobilitate, Etnie, Regionalism in Transilvania Princiară (sec. XVII), Argonaut, Cluj, 2005.
Csatári, Dániel, Dans la tourmente. Les relations hungaro-roumaines de 1940 à 1945, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.
Csukovits, Enikő, Hungary and the Hungarians. Western Europe’s View in the Middle Ages, Viella, Roma, 2018.
Deér, József, Gáldi, László (ed.), Magyarok és románok, vol. I-II, Athenaeum, Budapest, 1943-1944.
Diaconescu, Marius (ed.), Nobilimea românească din Transilvania. Az erdélyi román nemesség, Ed. Muzeului Sătmărean, Satu Mare, 1997.
Diaconescu, Marius, Structura nobilimii din Transilvania in epoca angevină, Mega, Cluj, 2013.
Diószegi, György, Kossuth Lajos üzenete. Pesti Hírlap – anno 1841-1844, Népszava, Budapest, 1988.
Doboși, Alexandru, Datul oilor (quinquagesima ovium. Un capitol din istoria economică a românilor din Transilvania, Monitorul Oficial și Imprimeriile Statului, București, 1937.
Dogaru, Mircea, De la Esculeu la Alba Iulia. Un mileniu de istorie românească in cronistica și istoriografia ungaro-germană, București, 1993.
Drăgan, Ioan, „Diplomatul și umanistul de origine română Filip More din Ciula (1470?-1526)”, in Apulum, XXI, 1983, pp. 183-190.
Drăgan, Ioan, Nobilimea românească din Transilvania între anii 1440-1514, Ed. Enciclopedică, București, 2000.
Drăgan, Ioan, Studiu introductiv. Nobilimea românească din Transilvania – o problemă controversată in istoriografia română, in vol. Marius Diaconescu (ed.), Nobilimea românească din Transilvania. Az erdélyi román nemesség, Ed. Muzeului Sătmărean, Satu Mare, 1997, pp. 5-35.
Dugonics András (ed.), Magyar példabeszédek és jeles mondások, vol. I, Grünn Orbán, Szeged, 1820.
Dumitran, Ana, Gudor, Botond, Dănilă, Nicolae, Relații interconfesionale româno-maghiare in Transilvania (mijlocul secolului XVI – primele decenii ale secolului XVIII). Román-magyar felekezetközi kapcsolatok Erdélyben (a XVI. század közepe – a XVIII. század első évtizedei között), Muzeul Național al Unirii, Alba Iulia/Gyulafehérvár, 2000.
Egry, Gábor, The Strangers within. National identity, everydays encounters and regionalism in Transylvania 1918-1944, in vol. Viktória Semsey (ed.), National identity and modernity 1870-1945. Latin America, Southern Europe, Central Eastern Europe, LʼHarmattan, Budapest – Paris, 2019, pp. 249-272.
Engel, Pál, Regatul Sfântului Ștefan. Istoria Ungariei medievale. 895-1526, Mega, Cluj, 2011.
Erdélyi, János (ed.), Magyar közmondások könyve, Kozma Vazul, Pest, 1851.
Fay, Ștefan J., Cronologia lui Ioan Kemény (caietele unui roman care nu s-a scris), Casa Cărții de Știință, Cluj, 2002.
Filipașcu, Alexandru, Enciclopedia familiilor nobile maramureșene de origine română, Eikon, București, 2015.
[Golescu, Dinicu] Constantin Radovici din Golești, Însemnarea călătoriei mele, Tip. Universității, Buda, 1826.
Gorove, István, Nemzetiség, Heckenast Gusztáv, Pest, 1842.
Grancea, Mihaela, Călători străini prin Principatele Dunărene, Transilvania și Banat (1683-1789). Identitate și alteritate, Ed. Universității „Lucian Blaga”, Sibiu, 2002.
Gyémánt, Ladislau, Mișcarea națională a românilor din Transilvania între anii 1790 și 1848, Ed. Științifică și Enciclopedică, București, 1986.
Györffy, György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, vol. I-IV, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987-1998.
Harari, Yuval Noah, Sapiens. Scurtă istorie a omenirii, Polirom, Iași, 2017.
Hasan, Mihai Florin, „Aspecte ale relațiilor matrimoniale dinastice munteano-maghiare din secolele XIV-XV”, in Revista Bistriței , XXVII, 2013, pp. 128-159.
Hegedűs, Nicoleta, Imaginea maghiarilor in cultura românească din Transilvania (1867–1918), Argonaut, Cluj, 2012.
Hermann, Gusztáv Mihály, Secuii, in vol. Corin Braga (coord.), Enciclopedia imaginariilor din România, vol. III: Imaginarul istoric, Polirom, Iași, 2020, pp. 212-232.
Holban, Maria (ed.), Călători străini despre Țările Române, vol. I, Ed. Științifică, București, 1968.
Holban, Maria, Din cronica relațiilor româno-ungare in secolele XIII-XIV, Ed. Academiei, București, 1981.
Hóman, Bálint, A Szent László-kori Gesta Hungarorum és a XII-XIII. századi leszármazói (forrástanulmány), Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1925.
Hossu, Valer, Nobilimea Chioarului, [s.n.], Baia Mare, 2003.
I. Tóth, Zoltán, Magyarok és románok. Történelmi tanulmányok, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.
Ignat-Coman, Luminița, Imagine de sine la românii ardeleni in perioada dualistă, Argonaut, Cluj, 2009.
Ionașcu, Ion et al. (ed.), Documente privind istoria României. Seria C: Transilvania, vol. I, Ed. Academiei, București, 1951.
Iorga, Nicolae, Histoire des Roumains de Transylvanie et de Hongrie, vol. I-II, Göbl, Bucarest, 1915-1916.
Iorga, Nicolae, Români și slavi. Români și unguri. Două conferințe ale Institutului pentru studiul Europei sud-orientale, Ed. Institutului sud-est-european, București, 1922.
Jakubovich, Aemilius (ed.), Chronicon Pictum Vindobonense, in Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianæ gestarum, edendo operi præfuit Emericus Szentpétery, vol. I, Academia Litter. Hungarica atque Societate Histor. Hungarica, Budapest, 1937, pp. 496-498.
Köpeczi, Béla (ed.), Erdély rövid története, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.
Köpeczi, Béla, Nemzetképkutatás és a XIX. századi román irodalom magyarságképe, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995.
Kőváry, László, Erdély története 1848-49-ben, Emich, Pest, 1861.
Kristó, Gyula, A korai Erdély (895-1324), Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2002.
Kürti, László, The remote borderland. Transylvania in the Hungarian imagination, State University of New York Press, Albany, 2001.
Lukinich, Imre, Gáldi, László, Fekete Nagy, Antal, Makkai, László (ed.), Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia usque ad annum 1400 p. Christum, Sumptibus Instituti Historici Centro-Orientalis in Universitate Scientiarum Budapestinensis, Budapest, 1941.
Macartney, Carlile Aylmer, Studies on the Earliest Hungarian Historical Sources, vol. III, Sárkány Nyomda, Budapest, 1940.
Madgearu, Alexandru, Expansiunea maghiară in Transilvania, Cetatea de Scaun, Târgoviște, 2019.
Madgearu, Alexandru, Românii in opera Notarului Anonim, Centrul de Studii Transilvane, Cluj, 2001.
Madgearu, Alexandru, Studiu introductiv, in vol. Patrick J. Geary, Mitul națiunilor. Originile medievale ale Europei, Cetatea de Scaun, Târgoviște, 2007, pp. 9-21.
Maior, Petru, Istoria pentru începutul românilor in Dacia, vol. I, Albatros, București, 1970.
Makkai, László, Magyar-román közös múlt, Héttorony Könyvkiadó, Budapest, 1989.
Makó, Mária, Cronicari maghiari din secolele XVI-XVII despre Mihai Viteazul, in vol. Sorin Mitu, Florin Gogâltan (ed.), Viață privată, mentalități colective și imaginar social in Transilvania, Asociația Istoricilor din Transilvania și Banat, Oradea–Cluj, 1995-1996, pp. 229-241.
Mangold, Lajos, A magyarok története középiskolások alsó osztályai és polgári iskolák használatára, Franklin-Társulat, Budapest, 1883.
Margalits, Ede (ed.), Magyar közmondások és közmondásszerü szólások, Kókai Lajos, Budapest, 1896.
Mazilu, Dan Horia, Noi despre ceilalți. Fals tratat de imagologie, Polirom, Iași, 1999.
Micu, Samuil, Istoria românilor, vol. I, Viitorul Românesc, București, 1995.
Miskolczy, Ambrus, A pásztor bölcsessége. A bárányka útja Sovejától Párizsig és vissza: fejezetek 150 esztendő román eszmetörténetéből a romantikus nacionalizmustól napjainkig, Kriterion, Kolozsvár, 2013.
Miskolczy, Ambrus, Határjárás a román-magyar közös múltban, Lucidus Kiadó, Budapest, 2004.
Miskolczy, Ambrus, Romanians in historic Hungary, Columbia University Press, Boulder, 2008.
Mitu, Melinda, Mitu, Sorin, Die Rumänen aus ungarischer Perspektive. Entstehung eines ethnischen Bildes, New Academic Press, Wien, 2017.
Mitu, Sorin, „Domni, preoţi, dar mai ales ţărani: reprezentări ale statutului social la românii ardeleni, la începutul epocii moderne”, in Revista de istorie socială, 8-9, 2003-2004, pp. 174-204.
Mitu, Sorin, „Identități personale in durată lungă: familia Cornea-Barbu de Ileni (secolele XVII-XX)”, in idem, Identități moderne in Transilvania, Argonaut, Cluj, 2016, pp. 149-170.
Mitu, Sorin, National Identity of Romanians in Transylvania, Central European University Press, Budapest – New York, 2001.
Mitu, Sorin, Transilvania mea. Istorii, mentalități, identități, Polirom, Iași, 2013.
Nastasă, Lucian, Studii istorice româno-ungare, Ed. Academică „A. D. Xenopol”, Iași, 1999.
Netea, Mihai G., O istorie genetică (incompletă) a românilor, Humanitas, București, 2022.
Nicoară, Toader, Transilvania la începuturile timpurilor moderne (1680-1800). Societate rurală și mentalități colective, Presa Universitară Clujeană, Cluj, 1997.
Niculescu, Alexandru, „«Romania hungarica» – contacte lingvistice și culturale româno-maghiare”, in Studia Universitatis Petru Maior. Philologia, 2005, nr. 4, pp. 18-34.
Olteanu, Marcel, Huzarul negru, Institutul de Arte Grafice „Răsăritul”, București, 1926.
Papacostea, Șerban, Românii in secolul al XIII-lea. Între Cruciată și Imperiul Mongol, Ed. Enciclopedică, București, 1993.
Papiu Ilarian, Alexandru, Istoria românilor din Dacia Superioară, tom. II, Tip. Gerold, Viena, 1852.
Pascu, Ștefan et al. (ed.), Documenta Romaniae Historica. C. Transilvania, vol. XI, Ed. Academiei, București, 1981.
Pascu, Ștefan et al. (ed.), Documenta Romaniae Historica. C. Transilvania, vol. XIII, Ed. Academiei, București, 1994.
Pascu, Ștefan, Ștefănescu, Ștefan (eds.), The Dangerous game of falsifying history. Studies and articles, Ed. Științifică și Enciclopedică, Bucharest, 1987.
Păcăţian, Teodor V., Cartea de aur sau luptele politice-naţionale ale românilor de sub Coroana ungară, vol. I, Tip. Iosif Marschall, Sibiu, 1904.
Păcurariu, Francisc, Românii și maghiarii de-a lungul veacurilor. Paralelisme, interferențe, convergențe și contradicții in cursul istoriei, Minerva, București, 1988.
Pecican, Ovidiu, Povestea fraților Roman și Vlah și a urmașilor lor. Legende despre originea românilor desprinse din vechile cronici românești, Mega, Cluj, 2019.
Pecican, Ovidiu, Troia, Veneția, Roma, vol. I, EuroPress Group, București, 2007.
Pop, Ioan-Aurel, “De manibus Valachorum scismaticorum...”. Romanians and power in the mediaeval Kingdom of Hungary, Peter Lang, Frankfurt am Main, 2013.
Pop, Ioan-Aurel, „Din mâinile valahilor schismatici...” Românii și puterea in Regatul Ungariei medievale (secolele XIII-XIV), Litera, București, 2011.
Pop, Ioan-Aurel, Instituții medievale românești. Adunările cneziale și nobiliare (boierești) din Transilvania in secolele XIV-XVI, Dacia, Cluj, 1991.
Pop, Ioan-Aurel, Națiunea română medievală. Solidarități etnice românești in secolele XIII-XVI, Ed. Enciclopedică, București, 1998.
Pop, Ioan-Aurel, Romanians and Hungarians from the 9th to the 14th Century. The genesis of the Transylvanian medieval state, Centrul de Studii Transilvane, Cluj, 1996.
Popa, Mircea, Apropieri literare și culturale româno-maghiare, Dacia, Cluj, 1998.
Popa, Octavian, „Ștefan Mailat, domnul Făgărașului (1502-1550)”, in Țara Bârsei, IV, 1932, nr. 2, pp. 152-159.
Popa-Lisseanu, Gheorghe, Izvoarele istoriei românilor, vol. I: Faptele ungurilor, Tip. „Bucovina” I. E. Torouțiu, București, 1934; vol. IV, Cronica ungurilor, Tip. „Bucovina”, București,1935.
Prodan, David, Boieri și vecini in Țara Făgărașului in sec. XVI-XVII, Ed. Academiei, Cluj, 1963.
Prodan, David, Iobăgia in Transilvania in secolul al XVI-lea, vol. I-III, Ed. Academiei, București, 1967-1968.
Prodan, David, Iobăgia in Transilvania in secolul al XVII-lea, vol. I-II, Ed. Științifică și Enciclopedică, București, 1986.
Prodan, David, Problema iobăgiei in Transilvania. 1700-1848, Ed. Științifică și Enciclopedică, București, 1989.
Prodan, David, Răscoala lui Horea, vol. I-II, Ed. Științifică și Enciclopedică, București, 1979.
Prodan, David, Supplex Libellus Valachorum. Din istoria formării națiunii române, Ed. Științifică și Enciclopedică, București, 1984.
Róna-Tas, András, Hungarians in Europe in the early Middle Ages. An introduction to early Hungarian History, Central European University Press, Budapest – New York, 1999.
Rus, Valer, Imaginea românilor in cultura maghiară transilvăneană in a doua jumătate a secolului al XIX-lea, PhD Thesis, „Universitatea Babeș-Bolyai”, Cluj, 2008.
Rusu, Adrian Andrei, Castelul și spada. Cultura materială a elitelor din Transilvania in Evul Mediu târziu, Mega, Cluj, 2019.
Rusu, Adrian Andrei, Pop, Ioan Aurel, Drăgan, Ioan (ed.), Izvoare privind Evul Mediu românesc. Țara Hațegului in secolul al XV-lea (1402-1473), Dacia, Cluj, 1989.
Sturdza, Mihail, România și sfârșitul Europei. Amintiri din țara pierdută, Fronde, Alba Iulia – Paris, 1994.
Sălăgean, Tudor, Țara lui Gelou. Contribuții la istoria Transilvaniei de Nord in secolele IX-XI, Argonaut, Cluj, 2006.
Spira, György, A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1980.
Szamosközy, István, Történeti maradványai. 1542-1608, vol. IV, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1880.
Szász, Zoltán, A románok története, Bereményi Könyvkiadó, Budapest, 1993.
Széchenyi, István, A kelet népe, Trattner & Károlyi, Pest, 1841.
Szilágyi, Ferencz, A Hóra-világ Erdélyben, Nabu Press, Charleston, 2012.
Ștefănescu, Barbu, Bodo, Edith, Ruperea tăcerii, Muzeul Țării Crișurilor, Oradea, 1998.
Tonk, Alexandru, „Diplomele de înnobilare ale lui Nicolaus Olahus. Unele probleme privind genealogia familiei Olahus”, in Revista arhivelor, XII, 1969, nr. 1, pp. 13-31.
Trencsényi, Balázs, Kopeček, Michal, Discourses of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1770-1945). Texts and Commentaries, vol. I-II, Central European University Press, Budapest, 2006-2007.
Trencsényi, Balázs, Petrescu, Cristina, Petrescu, Dragoș, Iordachi, Constantin, Kántor, Zoltán (eds.), Nation-Building and Contested Identities. Romanian & Hungarian Case Studies, Polirom–Regio Books, Budapest, 2001.
Țighiliu, Iolanda, Societate și mentalitate in Țara Românească și Moldova. Secolele XV-XVII, Paideia, București, 1997.
Ungheanu, Mihai, Românii și „tâlharii Romei”. Război religios – război de imagine?, Phobos, București, 2005.
Ureche, Grigore, Letopisețul Țării Moldovei, Minerva, București, 1978.
Xenopol, Alexandru D., Histoire des Roumains de la Dacie Trajane. Depuis les origines jusqu’a l’Union des Principautés en 1859, Ernest Leroux, Paris, 1896.
Zanne, Iuliu A. (ed.), Proverbele românilor din România, Barasabia, Bucovina, Ungaria, Istria și Macedonia, vol. VI, Socec, București, 1901.
Bibliographies and reference works
Feischmidt, Margit, ed. Ethnic Relations in Eastern Europe: A Selected and Annotated Bibliography. Budapest: Open Society Institute, 2001.
H. Törő, Györgyi, et. al. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1849-1905. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990.
Kókay, György, et. al. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-1849. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975.
Kosáry, Domokos. Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. 3 köt. Budapest: Közokt. K., 1951-1958.
Lékai, Lajos. A magyar történetírás 1790-1830. Budapest: A Ciszterci Rend Kiadása, 1942.
Stoll, Béla, et al. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1972.
Tóth, Zoltán I., coord. Magyar történeti bibliográfia. 1825-1867. 3 köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1950-1959.
Hungarian History - General Works and Syntheses
Acsády, Ignác. Magyarország három részre oszlásának története: 1526-1608. Budapest: Athenaeum, 1897.
Angyal, Dávid. Erdély története a nemzeti fejedelmek korában. Budapest: Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája, 1909.
Árkossy, Jenő. Erdély és Magyarország uniójának története. Máramarossziget: Máramaros Kvny., [1916].
Ballagi, Géza. A magyar nemzet története. 9. kötet: A nemzeti államalkotás kora: 1815-1847. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvény-Társulat, 1897.
Balogh, Benedek, Barátosi. A magyar nemzet igazi története III. A magyarság kigyilkolása a Habsburgok alatt. Budapest, é.n.
Bayer, József. A nemzeti játékszín története. Budapest: Hornyánszky Viktor Akadémiai Könyvkereskedése, 1887.
Budai, Ézsaiás. Magyarország históriája. I-II. második kiadás. Debrecen: Csáthy Ny., 1811-1814.
Budai, Ézsaiás. Magyarország históriája. III. Debrecen: Csáthy Ny., 1812.
Budai, Ferentz. Magyar ország polgári históriájára való lexicon, a' XVI. század végéig. Nagy-Váradonn: Máramarossi Gottlieb Antalnál, 1804-1805.
Csapovics, Johann von. Ungarn's Vorzeit und Gegenwart verglichen mit jener des Auslandes. Pressburg: Korn, 1839.
Csétsényi Svastics, Ignác. Magyarok históriája. I-III. Pozsony: Belnay Ny., 1803-1805.
Dankovszky, Gergely. A' magyar nemzet' maradéki az ősi lakóhelyekben. Posony: Belnay Ny., 1826.
Dugonics, András. A magyaroknak uradalmaik; mind a' régi, mind a' mostani üdőkben. Pest; Pozsony: Landerer, 1801.
Engel, Johann Christian von. Geschichte des Ungarischen Reichs und seiner Nebenländer. Halle: Gebauer, 1797-1804.
Engel, Johann Christian von. Geschichte des Königreichs Ungern. Tübingen: [s.n.], 1811.
Engel, Johann Christian von. Geschichte des Ungrischen Reichs. Wien: Camesina, 1813-1814.
Fessler, I. A. Attila. König der Hunnen. Carlsruhe: [s.n.], 1809.
Fessler, I. A. Attila, vagy is: A' régi magyarok' első vezérének ditsőséges viselt dolgai. Pesten: Trattner Ny., 1811.
Fessler, Ignaz Aurelius. Geschichte von Ungarn (mit einem Vorwort von Michael Horváth). 2. kiadás: 2.Leipzig: Brockhaus, 1867-1877.
Fényes, Elek. Magyarország leírása. I-II. Pest: Beimel, 1847.
Frőlich, Róbert [et al.]. Magyarország a királyság megalapításáig. Budapest: Athenaeum, 1895.
Gebhardi, Ludwig Albrecht. Geschichte des Reichs Hungarn. Pesth: Leyrer, 1802.
Gebhardi, Lajos Albert. Magyar ország históriája. Pest: Trattner Ny., 1803.
Genersich, Johann. Kurzer Abriss der Geschichte von Österreich, Böhmen und Ungern. Tyrnau: Wachter, 1824.
Grünwald, Béla. A régi Magyarország 1711-1825. Budapest: Franklin, 1888.
Horváth, István. Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből. Pest: Trattner, 1823.
Horváth, Mihály. A magyarok története. I-IV. Pápa: Ref. Főisk. betűivel, 1842-1846.
Horváth, Mihály. Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. Genf: Puky Ny., 1865.
Horváth, Mihály. Magyarország történelme.2. kiad. 1-8 köt. Pest, 1870-1872.
Huszti, András. Ó és újj Dácia, az az Erdélynek régi és mostani állapotjáról való história. (mutató táblával meg-bőv.... ki-ad. Diénes Sámuel). Béts: [s.n.], 1791.
Jókai, Mór. A magyar nemzet története. Pesten: Heckenast Gusztáv, 1854.
Kaitar, Joseph. Die alte, und neue ungarische Welt. Wien: Schmidbauer, 1796.
Kállay, Ferenc. Históriai értekezés a nemes székely nemzet eredetéről, hadi és polgári intézeteiről a régi időkben. Nagyenyed: A Ref. Kollégium Ny., 1829.
Kerékgyártó, Árpád. Magyarország mívelődésének története, különös tekintettel az anyaország, úgy szinte Erdély, Horvát- és Tótország államélete kifejlésére. Pest: Buda: Krupinszky, 1859-1865.
[Kerékgyártó, Árpád. Tíz év Magyarország legújabb történetéből 1840-1849. Budapest, 1874.
Kőváry, László. Erdély történelme. I-VI. Kolozsvár: Stein, Ráth Ny., 1859-1866.
Kőváry, László. A magyar unitáriusok története a XVIII. és XIX. században emlék- és életiratokban Kolozsvár: Ajtai Ny., 1899.
Kőváry, László. Magyarország története nemzetközi helyzetünk szempontjából. Bp. 1907.
Kőváry, László. Erdély története: 1848-49-ben. Pest: Emich Gusztáv sajátja, 1861.
Kőváry, László. Magyar családi s közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejdelmek korából. Pesten; Kolozsváratt: Ráth Mór: Stein János bizománya, 1860.
Kőváry, László. A millenium lefolyásának története s a millenaries emlékalkotások. Budapest: Athenaeum, 1897.
Kőváry, László. Györke Erdélyt utazza. Kolozsvár: Tilsch János Ny., 1848.
Kőváry, László. Erdély régiségei. Pest: Beimel&Kozma Ny., 1852.
[Losontzi, István]. Hármas kis tükör melly 1. A szent históriát, 2. Magyar országot, 3. Erdély országot annak földével, polgári-állapatjával és históriájával...tanulóknak... elő-adja... Posony: Landerer Ny., 1773.
Marczali, Henrik. Mária Terézia 1717-1780. Budapest, 1891.
Marczali, Henrik. Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig: 1711-1815. Budapest: Athenaeum, 1898.
Marczali, Henrik. Magyarország története az Árpádok korában (1038-1301). Budapest: Athenaeum, 1896.
Marczali, Henrik. Hungary in the eighteenth century. With an introduction by Harold M. V. Temperley. Cambridge, 1910.
Marczali, Henrik. Magyarország története. Budapest: Athenaeum, 1911.
Márki, Sándor; Beksics, Gusztáv. A modern Magyarország (1848-1896). Budapest: Athenaeum, 1898.
Melzer, Jakob. Merkwürdige Erzählungen aus der Geschichte der Magyaren. Kaschau: Ellinger, 1825.
Mocsáry, Lajos. A régi magyar nemes. Budapest, 1889.
Péczeli, József. A magyarok történetei Ázsiából kijövetelektől fogva a mai időkig. I-II. Debrecen: Tóth Ny., 1837.
Pulszky, Ferencz. Eszmék Magyarország története philosophiájához. Budapest: Frankin, 1880.
Schneller, J. F. Die Geschichte Ungarns. 1-[3.] Bändchen. Dresden: P. G. Hilschersche Buchhandlung, 1829-1833.
Szalay, László. Magyarország története. Lipcse: Geibel, 1852-1859.
Szekér, Joákim Alajos. Magyarok eredete a régi és mostani magyaroknak nevezetesebb cselekedeteivel együtt. Pozsony, Komárom: Wéber Ny.,1791.
Szeitz, Leó. Magyar és Erdély-országnak mind világi, mind egyházi történetei, mellyeket rövid sommába foglalt és a' mostani időkhez alkalmaztatott egy szabadon gondolkodó hazafi. Pest: Lindauer, 1793.
Sziklay, János. A katholikus egyház története Magyarországon: 1001-1901. Budapest: Stephaneum, 1903.
Tóth, Ferenc. A Magyar és Erdély országi ekklézsiák históriája. Komárom, 1808.
Varga, Ottó. Magyarország története. Budapest: Szerző, 1895.
Vámbéry, Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Budapest: Franklin-Társulat, 1895.
Vámbéry, Ármin. A magyarok eredete. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, 1882.
Virág, Benedek. Magyar századok. 1-2. köt. Buda: Univ. Ny., 1816.
Wertheimer, Ede. Ausztria és Magyarország a XIX. század első tizedében. 1-2 köt. Budapest, 1892.
Hungarian Identity - Memoirs
Apor, Péter. Metamorphosis Transylvanie azaz Erdélynek változása: (1736) [szerk., az utószót és a jegyzeteket irta Tóth Gyula]. Budapest: Magyar Helikon, 1972.
Benda, Kálmán (sajtó alá rend.). Ráday Pál iratai, 1709-1711. Budapest: Ráday Gyűjt., 2003.
Benkő, Samu, kiad. Kemény Zsigmond naplója. Budapest: Magyar Helikon, 1974.
Berecz, Károly. A régi “Fiatal Magyarország”. Emlékezések, vázlatok. Budapest, 1898.
Bitskey, István. Magyar emlékírók 16-18. század. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983.
Füssy [Tamás?]. „Gróf Hadik András tábornagy naplójából. VI. Pius pápa látogatása Bécsben”. Kat. Hetilap (1883): 6-7 sz.
Gőrgey, Arthur. Életem és működésem Magyarországon az 1848 és 1849 években. 1-2 köt. Budapest, 1911.
Gyurikovics, György. „Keresztényi Kollár Ádám élete, munkája és kéziratgyűjteménye”. TudGyűjt X. (1823): 3-26.
Hopp, Lajos (szerk.). Mikes Kelemen művei. Budapest: Szépirod. Kiadó, 1978.
Hornig, Károly (kiad.). Padányi Biró Márton veszprémi püspök naplója, függelékűl Rómába tett két jelentése 1752 és 1757-ből. Veszprém, 1903.
Huszti, András. Ó és ujj Dacia. [kiad. Diener Sámuel]. Bécs, 1791.
Iszlai, Sándor, vál. Erdélyi emlékírók Erdélyről és a fejedelemségről: történelmi olvasókönyv iskolásoknak és felnőtteknek. Debrecen: Szülőföldem Erdély Alapítvány, 2004.
Jancsó, Elemér, kiad. és bevez. Felsőcsernátoni Bod Péter önéletirása. Cluj-Kolozsvár, 1940.
Kuun, Géza, kiad. Gyulai Lajos gróf naplótöredékéből (1815-1834). Budapest, 1874.
Lauka, Gusztáv. A múltból a jelennek. Emlékjegyzetek. Budapest, 1879.
Lósy-Schmidt, Ede. Hatvani István élete és művei. Debrecen, 1931.
Lukinich, Imre, kiad. „Kiss Károly naplójegyzései, 1841-1849”. In AkÉrt (1940): 325-353.
Lukinich, Imre, kiad. Eötvös József báró: Naplójegyzetek és gondolatok 1864-1868. Budapest, 1941.
Madarász, József. Emlékirataim 1831-1882. Budapest, 1883.
Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XVI-XVIII. századokból. 4 köt. Budapest: Akadémia, 1881-1906.
Márki, Sándor. Gróf Gyulai Ferenc naplója Rákócziról. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve, 1913.
Mészáros Lázár emlékiratai. 1848 és 1849. Az eredeti kéziratokból közrebocsátja Szokoly Viktor. 1-2 köt. Pest, 1866.
Mészáros, Lázár. Eszmék és jellemrajzok az 1848-49. forradalom eseményei és szereplőiről. Kiad. Szokoly Viktor. Pest, 1871.
Mikes, Kelemen. Törökországi levelek (Hopp, Lajos szerk.). Bp.:Szépirod. Kvk., cop. 1990.
Móricz, Pál. Emlékezzünk régiekről. Rajzok a nemrég múlt időkből. Budapest, 1891.
„Obernyik Károly naplójából”. In Napk (1857): 625-626; 639-640; 654-656; 722-723; 750-752; (1858): 10-11; 23-24; 137-138; 185-186.
Pajor, István. Emlékek és rajzok a 48 előtti jóvilágból. Balassagyarmat, 1897.
Pap, Dénes. „Radvánszky János naplója”. In A Magyar Polgár Nagy Naptára, Kolozsvár, 1870, pp. 80-83.
Podmaniczky, Frigyes. Naplótöredékek 1824-1887. 1-4 köt. Budapest, 1887-1888.
Pulszky, Theresa. Aus dem Tagebuche einer ungarischen Dame. Mit einer historischen Einleitung von Franz Pulzky. 1-2 köt. Leipzig, 1850.
Pulszky, Theresa. Memoirs of a Hungarian lady. With a historical introduction, by Francis Pulszky. 1-2 vol. London, 1850.
Pulszky, Ferenc. Életem és korom. 1-4 köt. Budapest, 1879-1882.
Sréter, János. Visszaemlékezések. Kiad. a szerző édesatyja. Buda, 1842.
Szabó, T. Attila, kiad. Pálffy János emlékezései. Magyarországi és erdélyi urak. 1-2 köt. Kolozsvár, 1939.
Szalay, László(kiad. és bev.). Károlyi Sándor gróf önéletirása és naplójegyzetei 1669-1740. 1-2. köt., 1865.
Szatmáry, Károly, P. „Wesselényi Zsuzsanna magyarországi utazása százévvel ezelőtt”. V.U. (1888).
Szádeczky, Lajos, kiad. és bev. „Halmágyi István naplói 1752-53, 1762-69 és iratai 1669-1785”. In Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XVI-XVIII. századokból 4. köt. Budapest, 1906.
Táncsics, Mihály. Életpályám. 1-4 köt. Budapest, 1885.
Toldy, Ferenc, kiad. és bevez. Faludi Ferenc minden munkái. Pest, 1853.
„Toldy Ferenc naplójából”. FL (1872) 146-147 sz. és PH (1880) 5 sz.
Torma, Károly. „Gróf Gyulai Ferenc tábornok emlékiratai”. Haz 1886. VI. 403-413, 509-522, 590-603, 681-692, 740-752; 1888. X. 54-66.
Váczy, János. „Kazinczy Ferenc erdélyi utazása”. It.K.,1905.
Váradi Gábor önéletírása. Hulló levelek. 1-3 köt. Máramarossziget, 1890-1895.
Veress, Dániel. Emlékezetül hagyott írások: erdélyi magyar emlékírók. Kolozsvár: Dacia, 1983.
Waigand, József; Csatkai Endre. „Hajnóczi Dániel 1739. évi városleirása Sopronról”. Sopr. Sz. (1965): 257-267, 362-369.
Patriotism, National Character and National Consciousness
A. J. “A nemzetiség és a kultúra”. Tud Gyűjt, II. (1827): 23-41.
Apáthy István. “Szécheny István és a nemzeti sajátságok az emberi továbbfejlődés szempontjából”. MTárstudSz (1912): 771-790.
Ábrányi, Kornél. Nemzeti ideál. Budapest: Légrády Testvérek, 1898.
Ballagi, Géza. A nemzeti államalkotás kora 1815-1847-ig. Budapest, 1898.
Bartha, József. “Nemzeti szellem”. Mo (1899) jan. 22. 7 sz. 1-2.
Bekker, Zsuzsa, a szövegeket vál. és a kísérő tanulmányokat írta. "Illik-e magyarhoz csalfa kereskedés?": 17. és 18. századi magyar nyelvű gazdasági irodalom. Budapest: Aula, cop. 2008.
– Beri – L.. “Világpolgárság és hazaszeretet”. Ath II. 7. sz. (1842): 49-50.
Csétsényi, Svastics Ignác. Magyarok ismerete. Pest, 1823.
“Dicsőség, nemzet és haza”. Muzárion, III. 11. rész. (1829): 1-48.
Dózsa, Dániel. “Vigasztaljuk magunkat”. KoKz (1858): 53, 55-59, 63-64 sz.
[Fejér, György]Y. “A nemzeti culturáról közönségesen, s a magyar nemzet culturájáról különösen”. Tud Gyűjt (Tudomáyos Gyűjtemény), I. (1817): 13-42, II. 3-27, III. 3-44.
Gaál, Jenő. “Szécheny és Kölcsey a nemzeti érzésről”. MTárstudSz, (1914): 173-183.
Szinnyei, József, ifj. “A nemzeti visszahatás 1790-ben”. FL, 75-76 sz. (1875): 330-331, 334-335. (Fővárosi Lapok).
Thaisz, András. “Közönséges észrevételek a nemzeti characternek megítélésére. Különösen pedig a magyar nemzetről hozott némely ítéletekre”. Tud Gyűjt, IX. (1819): 32-56.
Tóth, Lőrinc. “Világpolgárság és honszeretet”. Ath II. 5-11, (1838): 46-50. (Athenaeum)
Vajda, Péter. “Nemzetiség”. Tud Gyűjt, VI. (1832): 53-104.
Váczy, János. A nemzeti szellem hanyatlása és ébresztése (1711-1822). Budapest, 1909.
Váczy, János. “A nemzeti felbuzdulás (1790”. Száz, (1914): 257-276, 370-382.
Vedres, István. “A magyar nemzeti lélekről egy-két szó”. Tud Gyűjt, XI. (1822): 55-75.
Identity and Language
„A magyar nyelvről”. MindGyűjt (1791) V. negyed: 39-42.
„A nemzeti nyelv pártolása”. Sokf (1832) 2. sz.: 9-12.
[Andrássy, József] A. „Széchenyi István és az időszaki sajtó a nyelv s nemzetiség ügyében”. Világ (1843) feb.1, 65., feb.8, 81-82, feb.22, 113-114, feb. 25, 121, márc. 11, 153, ápr. 1, 201-202.
Békesi, Pál. A nyelvbéke Magyarországon. Lőcse, 1843.
Bozóky, István. A haza esedezése az ország gyűlése előtt a magyar nyelv tökélletesítése iránt. Pozsony, 1802.
Csáfordy, János. „A magyar nyelvet a hazában közzé lehet tenni”. FelsőMoMin (1831): 388-391.
Csendy, Kálmán. „Miként áll a nemzeti nyelven a nemzetiség?” TudGyűjt (1838) nr. 4: 104-117; (1839) nr. 2: 54-66.
[Csergheő, Ferenc]-gh.-: „A magyar nyelvről és előmozdítására szolgálható eszközökről”. Sas (1832). XII: 79-82.
Czinke, Ferenc. Beszéd a magyar nyelv ügyében. Bp., 1808.
[Dulházy, Mihály] D. M. „A magyar nyelvről”. FelsőMoMin (1826): 733-738.
Eötvös, József. „A magyar nyelv ügyében”(1843). In Toldy, István. A magyar politikai szónoklat kézikönyve a legrégibb időktől a jelenkorig, vagyis a kitűnőbb politikai szónokok életrajzi adatokban és jellemző mutatványokban feltüntetve. 1. köt., pp. 319-322. Pest: Emich, 1866.
Édes, János. „Egy két szó a magyar nyelv ügyében”. TudGyűjt (1834) VI.: 80-93.
„Gróf Széchenyi István a nyelvről és különösen a magyar nyelvről”. Mny (1905): 3-10.
Gyurikovics, György. „A magyar nyelv előbbeni nagyobb kiterjedésének, divatának, becsültetésének példái Trenchin vármegyében, s annak gyarapítását segítő célszerű eszközök javallata”. TudGyűjt (1841) XII.: 3-18.
Horvát, István. Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás híres magyar királyoknak védelmeztetések a nemzeti nyelv ügyében... Schwartner Márton úr vádjai és költeményei ellen írta... [Pest, 1815].
Ipolyi, Arnold. A magyar nemzetegység és államnyelv történeti alakulása. Budapest, 1876.
[Kenderesi, Mihály]. A tudomány és virágzó nemzeti nyelv hazánk boldogságának talpkövei. Kolozsvár, 1805.
[Két katolikus elismerő levele a protestánsokról a nemzeti nyelv érdekében kifejtett tevékenységükkel kapcsolatban]. MindGyűjt (1790) III. negyed: 283-292.
Kiss, József. Magyar! Légy igaz magyar. Láss tovább. Betsüld nyelvedet. Pest, 1807.
Kiss, József. „A társasági köröknek a nyelvre és ennek a nemzetre hatásáról”. TudGyűjt (1838) VII.: 64-73.
Loósz, István. „Deák Ferenc és a magyar nyelv ügye”. ErdMúz (1904): 293-319.
Magyar, Gábor. „A magyar nyelv ügyében”. Századunk (1840) 22.sz.: 168-174.
Medgyes, Lajos. „Észrevételek a nyelvünk ügyébeni felszólalásra”. NU (1846) 215.sz., jan.16: 1-2.
„Még is valamit a magyar nyelvről”. MindGyűjt (1790) IV. negyed: 139-144.
„Néhány főbb pont a magyar nyelv országos divatáról, udvarnál, országgyűléseken, főurak házi körében s írók munkáiban”. M. Tudós Társ. Évk. (1831/1832) I: 6-16.
Orosz, László. „Nemzetiség a társalgásban is”. Hirn (1842) 38.sz.
[Pálóczi, Horváth Ádám]. Eine patriotische Frage und Antwort eines Mitglieds der neu errichteten Gesellschaft zur Beförderung der ungarischen Sprache zu Ofen den 30. September bei Gelegenheit des eingesandten Reichs-Diploms. Übersetzt: Joh. Radlinger. Pest, 1790.
[Pártolja - e a nemesség a magyar nyelvű irodalmat?]. MindGyűjt II. negyed. (1789): 19-22.
Pucz, Antal. Értekezés a’ nemzeti nyelv’ tökélletesítése és terjesztése módjáról. Esztergamban’ [Esztergom]: Beimel Jó’sef’ betűivel ’s költségével, 1824.
Rácz, József. „Véleményetske: miképpen lehetne még a magyar nyelvet előmozdítani”. TudGyűjt V. (1823): 79-81.
S. S. “A magyar nyelvnek mindenre alkalmatos voltát jelentő vélekedés”. MindGyűjt (1790) IV. negyed 336-340.
Thaisz, Endre. „Elme-futtatás a magyar nyelv becsüléséről”. FelsőMoMin (1826): 483-488.
[Toldy, Ferenc] 18. „Miként áll nemzeti nyelven a nemzetiség?”. Figyelm (1838) 48.sz.: 838-839.
Udvardy, János. „A magyar nyelv ügyében”. FelsőMoMin (1832): 511-531.
Udvardy. „A magyar ügyében”. TudGyűjt (1834) V.: 45-57.
Varga, János. „Néhány szó nyelvünk ügyében”. Sokf (1833) 48.sz.: 369-375.
Zvornik. „Minden nyelvét szerető magyarhoz! Eggy vizsgálat, melly a nyelvünkben lévő kétséget eloszlatja...”. FelsőMoMin (1827) 12. sz. dec. 1465-1487.
Literature and National Identity
Beöthy Zsolt. bev. Lampért Géza. Első könyvem. Hazafias és egyéb költemények. Bp, 1897. 5-6 (După părerea lui doar literatura cu subiect inspirat din viaţa satului este cu adevărat „maghiară”)
Beöthy Zsolt “Elnöki beszéd Pekár Gyula székfoglaló rendes taghoz”. KisfTÉ ÚjF (1901-1902). 36. köt. Bp. 1903. 98. (Spiritul naţional şi influenţele vestice)
Bulyovszki Lilla. „Válaszom Gyulai Pál Egy kis curiosum című tárcacikkére”. PN (1858) Febr. 17. 38.sz. (Despre faptul că a interpreta piese in limbi străine nu este semn de lipsă de patriotism)
Ferenczi, Zoltán. “A nemzeti genius és a nemzeti irodalom”. BpSz (1914). 157.köt. 291-296.
[Gyulai, Pál]. “Levelek egy nőhez”. II. BPVisszh (1852). okt. 24. 16.sz. 497 és Gy. P. Bírálatok. Cikkek. Tanulmáyok. Budapest, 1961. 468-471. (vorbeşte despre necesitatea de a sprijini dezvoltarea literaturii in vederea apărării naţionalităţii maghiare).
Gyulai, Pál. „Egy kis curiosum”. PN (1858).jan. 29-30, 23-24.sz.
Ignotus. “Irodalom és politika”. A Hét (1904) feb. 7. 6.sz. 80-83, és Ignotus. Kísérletek. Bp, 1910, 17-26 (prima parte intitulată „Hazafiság és irodalom” despre naţionalismul in literatură).
Ignotus. “Hagyomány és egyéniség”. Nyug (1908) I. 103-106, és Ignotus. Kísérletek. Bp, 1910, 41-48.
Jókai Mór. „A magyar irodalom missiója”. MS (1857) jún. 22, 23, 25, 26; júl. 18, 23; 565-566, 569-570, 577-578, 581-582, 654, 669-670 és J. M. összes művei. Cikkek és beszédek. 4. Köt. Bp, 1968, 421-435.
[Mikszáth, Kálmán] Scarron. “Hazafiság és irodalom”. A Hét (1904) febr. 21. 8.sz. 112-114. (despre importanţa naţionalismului in literatură)
Pekár, Károly. A magyar nemzeti szépről. A magyar géniusz esztétikája. (Nemzeti vonások művészetünkben, zenénkben, költészetünkben, irodalmunkban). Budapest, 1906.
Prém, József. “Irodalom s a millennium”. PolHsz (1895) szept. 22. 38.sz. 13-14 (A jelenlegi szépirodalom magyarellenes és nemzetietlen)
Riedl, Frigyes. A magyar irodalom fő irányai. Budapest, 1896.
[Róna, Béla] R. B. “Nemzet és irodalom”. PolHsz (1895)
[Szalai, Emil] dr. –ai –il. “Magyar stil”. Pol Hsz (1897) szept. 26. 39.sz. 12-13. (Despre accentuarea caracterului maghiar in toate domeniile artei)
T. “A nemzeti irodalom hivatása”. PN (1850) márc. 12. 3.sz. 1.(Pesti Napló)
Toldy, Ferenc. “Nemzeti irodalom és nemzeti élet”. ÚjMMúz (1851). 6.füz.márc., 329-344.
Toldy, Ferenc. A magyar nemzeti irodalom története: a legrégibb időktők a jelenkorig: rövid előadásban. 2., javított kiadás. Pest: Emich Gusztáv M. Akad. nyomdász, 1868.
National Identity and Political Discourse
Ajtay, József. A nemzetiségi kérdés: a Magyar Társadalomtudományi Egyesület nemzetiségi értekezlete eredményeinek összefoglalása. Budapest: Pesti Könyvnyomda-RészvényTársaság. 1914.
[Asbóh, János]. Három nemzedék. Széchenyi és Vörösmarty. Kossuth és Petőfi. Deák és Arany. Budapest, 1873.
Beksics, Gusztáv. A demokrácia Magyarországon. Budapest, 1881.
Deák, Ferenc. Nemzeti méltóságunk forrása.[ Berogovo]: [KMF], 2006.
Deák, Ferenc. Válogatott politikai írások és beszédek II. 1850-1873. Szerk. Deák Ágnes. Bp: Osiris Kiadó, 2001.
Eötvös, József.. Tanulmányok. Budapest: Révai Testvérek Intézet Részvénytársaság, 1902.
Eötvös, József. A nemzetiségi kérdés. Budapest: Révai Testvérek, 1903.
Eötvös, József. A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra. Budapest: Révai Testvérek, 1903.
Eötvös, József. Magyar élet: elbeszélések. Budapest: Interpopulart, 1995.
Grünwald, Béla. Az új Magyarország. Gróf Szécheny István. Budapest, 1890.
Jászi, Oszkár. A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1912.
Kossuth, Lajos. Irataim az emigrációból. I-IX. Budapest: Athenaeum Részvény-Társulat, 1880-1902.
Kossuth, Lajos. A “Felelet” és más vitairatok Széchényi István “A Kelet Népe” című könyvére. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1986.
Kovács, Ákos András, Szűcs Zoltán Gábor, szerk.. "Lelkek az Elisium mezején" : szövegek a 18. századi magyar politikai kultúra tanulmányozásához. [Érd]: [Kalonda]; [Budapest]: FSZEK, cop. 2010.
Riedl, Frigyes. “A XIX. század jelentősége Magyarországra nézve”. BpSz 114 (1903).
Rónay, Jáczint. Magyarok! Mit más nemzetek, legjobbaik vérén váltottak meg: a szabadságot; azt nekünk magyaroknak is meg kell érdemlenünk. Győr: Rónay Jáczint, 1849.
Szemere, Miklós. Szemere Miklós összegyűjtött munkái. Budapest: Aigner Lajos, 1882.
Széchenyi, István. Hitel. Pest, 1830.
Széchenyi, István. Világ. Pest, 1831.
Széchenyi, István. Stadium. Pest, 1833.
Széchenyi, István. A Kelet népe. Pest, 1841.
Széchenyi, István. A magyarság világa (összeáll. Fekete József és Váradi József). Budapest: Farkas L. I. Kvk., 2005.
Gróf Széchenyi István összes munkái. 7 köt. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1925-1939.
Táncsics, Mihály. Hunnia függetlensége. III. kiadás. Budapest: Kocsi Ny., 1873.
Wesselényi, Miklós, ifj. Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében. Leipzig, 1843.
Wesselényi, Miklós, ifj. „Miként eszközölhető becsületünkkel megegyezhető béke?”. In Kossuth Hírlapja nr. 22 (1848): 95.
National Identity and Folklore
Almásy, János. Magyar közmondások gyűjteménye különös tekintettel az életbölcsességre és a nevelésre. 2. Kiadás. Budapest: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, 1911.
Ballagi, Mór, összeszedte, értelmezte .... Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye. Szarvas: Réthy Ny., 1850.
Ballagi, Mór, összeszedte, értelmezte, s más nemzetek hasonértemlű mondataival fölvilágította. Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye. 2. kiad. Pest: Heckenast, 1855.
Berde, Károly. Adatok Nagyenyed szellemi néprajzához az 1870-1920-as évekből. Marosvásárhely: Mentor, 2005.
Bowring, John. Poetry of the Magyars, preceded by a sketch of the language and literature of Hungary and Transylvania. London, 1830.
Dugonics, András. Magyar példabeszédek és jeles mondások. Szeged: Grünn Orbán, 1820.
Erdélyi, János, kiad. Népdalok és mondák. 1-3 köt. Pest, 1846-1848.
Erdélyi, János, kiad. Magyar népmesék. Pest, 1855.
Kazinczy, Gábor és Toldy Ferenc, kiad. Gaál György magyar népmesegyűjteménye. 1-3 köt. Pest, 1857-1860.
Magyarischen Sagen und Märchen. Deutsch von Johann Graf Mailath. Brünn, 1834.
Magyarischen Sagen, Märchen und Erzählungen. Bd. 1-2. Stuttgart u. Tübingen, 1837.
Magyar regék, mondák és népmesék. Ford. Kazinczy Ferenc. Kiad. Kazinczy Gábor. Pest, 1864.
Märchen der Magyaren, bearbeitet und herausgegeben von Georg von Gaal. Wien, 1822.
Orbán, Gábor. A magyar nemzeti énekmondás. Privigyén: Nyomatott Gubits Bernát könyvnyomdájában, 1906.
Sirisaka, Andor, szerk. és kiad. Magyar közmondások könyve: válogatott magyar közmondások, példabeszédek, szólásmódok betűrendes gyűjteménye. Pécs: Engel Ny., 1890.
Szirmay, Antal. Hungaria in parabolis. Budae, 1804.
Szirmay Antal. Magyarország szóképekben (sajtó alá rend. Csörsz Rumen István). Kolozsvár: Kriterion, 2008.
Ungarische Volkslieder. Uebersetzt und eingeleitet von M. A. Greguss. Leipzig, 1846.
Ungarische Volkslieder, in einer Auswahl gesammelt von Anton Vilney. I Folge. Leipzig, 1848.
Ungarische Sagen und Märchen. Aus der Erdélyi’schen Sammlung übersetzt von G[ottlieb] Stier. Berlin, 1850.
Ungarische Volksmärchen. Nach der aus Georg Gaal’s Nachlass herausgegebenen Urschrift übersetzt von Gottlieb Stier. Pest, 1857.
Comparative Imagology
Beller, Manfred, Leerssen, Joep, eds. Imagology: the cultural construction and literary representation of national characters: a critical survey. Amsterdam: Rodopi, 2007.
Boia, Lucian. Pour une histoire de l’imaginaire. Paris: Les Belles Lettres, 1998.
Buchanan, William, ed. How nations see each other; a study in public opinion. Westport, Conn.: Greenwood Press, [1972].
Chew III, William L. “What's in a National Stereotype? An Introduction to Imagology at the Threshold of the 21st Century”. In Language & Intercultural Communication 6 (2006): 179-187.
Csepeli, György, Antal Örkény, and Mária Székelyi. Grappling with national identity: how nations see each other in Central Europe. Budapest: Akadémiai Kiadó, c2000.
Farnen, Russell F., ed. Nationalism, ethnicity, and identity: cross national and comparative perspectives. New Brunswick, U.S.A.: Transaction Publishers, c1994.
Gavreliuc, Alin. O călătorie alături de „celălalt”. Studii de psihologie socială. Timişoara: Ed. Universităţii de Vest, 2002.
Heuberger, Valeria, Arnold Suppan, Elisabeth Vyslonzil, eds. Das Bild vom Anderen. Identitäten, Mentalitäten, Mythen und Stereotypen im multiethnischen europäischen Regionen. Frankfurt am Main, Berlin, Bern, New York, Paris: Peter Lang, 1999.
Hoenselaars, Ton, and Joep Leerssen. “The Rhetoric of National Character: Introduction”. In European Journal of English Studies 13, no.3 (2009): 251-255.
Iacob, Luminiţa. Etnopsihologie şi imagologie. Studii şi cercetări. Iaşi: Polirom, 2003.
Inkeles, Alex. National character: a psycho-social perspective. New Brunswick, N.J.: Transaction Publishers, c1997.
Köpeczi, Béla. Nemzetképkutatás és a XIX. századi román irodalom magyarságképe. Budapest, Akadémiai, 1995.
Lendvai, Judit. “A nemzetben való gondolkodás két fő típusa: a nemzetkép és a nemzeti sztereotípia”. In Lázár Guy, ed, Többség - kisebbség: tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből, pp. 117-160. Budapest: Osiris: MTA-ELTE Kommunikációelm. Kutcsop., 1996.
Mitu, Sorin. „Aspecte metodologice ale cercetărilor de imagologie comparată”. In Studia Universitatis „Babeş-Bolyai”. Historia XXXVIII, no. 1-2 (1993): 89-121.
Mitu, Sorin. “De la 'Imaginea Celuilalt' la geografiile simbolice: trasee metodologice”. In Bocşan, Nicolae, Sorin Mitu, Toader Nicoară, eds. Identitate şi alteritate 3. Studii de istorie politică şi culturală, pp. 9-21. Cluj-Napoca: Presa Universitară Clujeană, 2002.
Moura, J. M. “Literary Imagology: Historical and Critical Perspectives”. RLC-Revue de Litterature Comparee 66, no. 3 (1992): 271-287.
Murányi, István. Identitás és előítélet. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2006.
Neumann, Birgit. “Towards a Cultural and Historical Imagology”. In European Journal of English Studies13, no.3 (2009): 275-291.
Rákos, Péter. Nemzeti jelleg-a miénk és a másoké. Öncsalódások és előitéletek mint történelemformáló tényezők. Pozsony: Kalligram, 2000.
Sekeruš, Pavle. “Identity, alterity, imagology”. In Annual Review of the Faculty of Philosophy 35, no.3 (2010): 109-114.
Trencsényi, Balázs, ed. A nép lelke. Nemzetkarakterológiai viták Kelet-Európában (Spirit of the people. Debates on National Characterology in Eastern Europe). Budapest: Argumentum, 2010.
Voltrová, M. “The imagological way of interpretation - A critical comment on methodology” [Zu imagologischen interpretationsverfahren - Eine methodenkritische anmerkung]. Germanoslavica 21, no.1-2) (2010): 135-145.
Hungarians and the Others
Bernstein, Béla. Jókai és a zsidók: zsidó vonatkozások és alakok összes műveiből. Budapest: Garai Ny., 1925.
Brusis, Martin. “Macht der Mythen. Geschichtsdeutungen im Slowakisch-Ungarischen Verhältnis”. In Südosteuropa. Zeitschrift für Gegenwartsforschung 46, no. 9-10 (1997): 419-532.
Fejtő, Ferenc. Magyarság, zsidóság. Budapest: MTA Történettudományi Intézete, 2000.
Frank Tibor. “Tükör által élesebben. A magyarországi Amerika-kép mint önbírálat, 1834-1941”. In: Gábor Erdődy, Róbert Hermann (szerk.) Magyarhontól az Újvilágig: Emlékkönyv Urbán Aladár ötvenéves tanári jubileumára, pp. 133-142. Budapest: Argumentum Kiadó, 2002.
Frank, Tibor. “Hazánk s a Külföld”. EDUCATIO 20, no. 2 (2011): 150-165.
Gál, István. Magyarország és az angolszász világ. [Budapest]: Argumentum: OSZK, cop. 2005.
Glatz, Ferenc, ed. Hungarians and their neighbors in modern times, 1867-1950. New York: Columbia University Press, 1995.
Hadházy, Barbara. “Ahogy a 'másik' lájta... avagy Mit gondolnak egymásról és mit várnak el egymástól zsidók és nem zsidók”. In Ivony Éva, szerk. Elmélet és empíria I. Tanulmányok az antiszemitizmusról, pp. 99-119. Budapest: ELTE Szociológiai Intézet - ELTE-UNESCO Kisebbségszociológia Tanszék , 2001.
Hanák, Péter. A kert és a műhely. Bp.: Gondolat, 1988.
Hanák, Péter. The Garden and the Workshop: Essays on the Cultural History of Vienna and Budapest. Princeton: Princeton University Press. 1998.
Kiss, László. A szlovák nemzeti tudat születése: tanulmányok a szlovák "nemzeti ébredés" és a reformkori szlovák-magyar viszony történetéből. Eger: EKF Líceum K., 2005.
Majo, J., Kusendová, D. “The ethnic and religious situation in mid 19th century Slovakia according to the geographical dictionary of the Kingdom of Hungary by Elek Fényes from 1851” [Etnické a náboženské pomery Slovenska v polovici 19. Storočia podl'a Geografického Slovníka Uhorska od Eleka Fényesa Z roku 1851]. Historicky Casopis 4 (2007): 739-748.
Miskolczy, Ambrus. Eposz és történelem: a Cigányiász, avagy a cigánykép és az önkép megjelenítése a magyar és román irodalomban. Budapest: Lucidus, 2007.
Mitu, Melinda. Problema românească reflectată in cultura maghiară din prima jumătate a secolului al XIX-lea. Cluj-Napoca: P. U. C., 2000.
Mitu, Melinda; Sorin Mitu. Românii văzuţi de maghiari. Imagini şi clişee culturale din secolul al XIX-lea. Cluj-Napoca: Ed. Fundaţiei pentru Studii Europene, 1998.
Szabolcs, Ferenc. A nemzeti játékszín eszméje a magyar és a német irodalomban. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938.
Vörös, Károly. “A zsidók az Osztrák-Magyar Monarchiában”. In Glatz, Ferenc, szerk. Európa vonzásában: emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára, pp. 205-212. Budapest: MTA Történettudományi Intézete, 1993.
Weidlein, Johann. Imaginea germanului in literatura maghiară. Das Bild des Deutschen in der ungarischen Literatur. Cluj-Napoca: Fundaţia Culturală Română, 2002.
Weninger, Csilla and J. Patric Williams. “Cultural representations of minorities in Hungarian textbooks”. Pedagogy, Culture & Society 13, no. 2 (2005): 159-180.
The Others and Hungarians
Bajomi, Lázár Endre, szerk. Franczia Tükör. Válogatás a 19. század magyar vonatkozású francia irodalmából. Budapest: Magvető, 1987.
Breuer, Dieter und Gábor Tüskés, hrsg. Das Ungarnbild in der deutschen Literatur der frühen Neuzeit: der Ungarische oder Dacianische Simplicissimus im Kontext barocker Reiseerzählungen und Simpliziaden. Bern [etc.]: Lang, cop. 2005.
Dumitrica, Delia. The image of the Hungarians in the Romanian press: a case study. Budapest: CEU, Budapest College, 1999.
Eckhardt, Sándor. “A magyarság külföldi arcképe”. In Szekfű Gyula, szerk. Mi a magyar?, pp. 87-135. Budapest: Magyar Szemle Társaság, 1939.
Fassel, Horst. Hg. Pannonien vermessen: Ungarnbilder in der deutschen Literatur von Ekkehard IV. bis Siegfried Lenz. Stuttgart: [Ungarisches Kulturinst. Stuttgart], 2004.
Fata, Márta, hrsg. Das Ungarnbild der deutschen Historiographie. Stuttgart: Steiner, 2004.
Frank, Tibor. Ethnicity, Propaganda, Myth-Making: Studies on Hungarian Connections to Britain and America, 1848-1945. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1999.
Frank, Tibor. Picturing Austria-Hungary: the British perception of the Habsburg Monarchy 1865-1870. Boulder, Colo.: Social Science Monographs; Wayne, [N.J.]: Center for Hung. Studies and Publ.; New York, [N.Y.]: Columbia Univ. Press, 2005.
٭Gál, István. Magyarország és az angolszász világ. [Budapest]: Argumentum: OSZK, cop. 2005.
Hanák, Péter. “Az osztrák és a német vezető réteg magyarságképe a századforduló idején”. In Pataki Ferenc, Ritoók Zsigmond, eds. Magyarságkép és történeti változásai, pp. 27-34. Budapest: MTA, 1999.
Jeszenszky, Géza. Az elveszett presztízs: Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában, 1894-1918, Bp.: Magvető, 1986.
Jeszenszky, Géza. “Magyarország változó képe Nagy-Britanniában”. In Pataki Ferenc, Ritoók Zsigmond, eds. Magyarságkép és történeti változásai, pp. 79-89. Budapest: MTA, 1999.
Karl, Lajos. Magyarország a spanyol nemzeti és a francia klasszikus drámában. Budapest: A Szent-István -Társulat bizománya, 1916.
٭ Köpeczi, Béla. Nemzetképkutatás és a XIX. századi román irodalom magyarságképe. Budapest, Akadémiai, 1995.
Köpeczi, Béla. La France et la Hongrie au debut du XVIII. siècle: Étude d’histoire des idées. Budapest: Akadémiai, 1971.
Köpeczi, Béla. Hongrois et Français: De Louis XIV à la Révolution française. Budapest: Corvina, 1983.
Köpeczi, Béla. Magyarok és franciák: XIV. Lajostól a francia forradalomig. Budapest: Szépirodalmi, 1985.
Kövér, Lajos. A XVIII. század magyarságképe elfeledett francia források tükrében. Szeged: JATE Press, 2007.
Lampl, Zsuzsanna. Magyarok és szlovákok: szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Int., 2008.
László, Péter and Martyn Rady, eds. British-Hungarian relations since 1848. London: Hung. Cultural Centre : SSEES-UCL, cop. 2004.
Lőkös, István. Nemzettudat és regény: magyarságkép a 19. századi horvát szépprózában. Debrecen: Kossuth Egy. K., 2004.
Mecsnóber, Tekla. “James Joyce, Arthur Griffith, Trieste, and the Hungarian National Character”. James Joyce Quarterly 38, no. 3/4 (2001): 341, 19p.
Miskolczy, Ambrus. Határjárás a román-magyar közös múltban. Budapest: Lucidus K., 2004.
Radek, Tünde. Das Ungarnbild in der deutschsprachigen Historiographie des Mittelalters. Frankfurt a. M.: Lang, 2008.
Rózsa, Mária. Die Rezeption der ungarischen Revolution von 1848/1849 in der Zeitschrift "Minerva" 1848-1856. München: Verl. Ungarisches Inst., 2004.
Schiffer, Andreas. Deutsche, Slowaken und Magyaren im Spiegel deutschsprachiger historischer Zeitungen und Zeitschriften in der Slowakei. Komárno: Forum Institute, 2007.
Sokcsevits, Dénes. Magyar múlt horvát szemmel. Budapest: Magyar a Magyarért Alapítvány, [2004].
Tüskés, Gábor, Éva Knapp. Germania Hungaria litterata: deutsch-ungarische Literaturverbindungen in den frühen Neuzeit. Berlin : Weidler, 2008.
Ungár, Elemér. A magyarság a hazai német folyóiratok tükrében 1819-1848: tanulmány a nemzeti érzés fejlődésének történetéhez. Pécs: Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, 1937.
Vajda, György Mihály. “Az osztrák irodalom magyarságképe a Monarchia perspektívájában”. In Pataki Ferenc, Ritoók Zsigmond, eds. Magyarságkép és történeti változásai, pp. 35-41. Budapest: MTA, 1999.
Vardy, Steven Bela. “Image and Self-Image Among Hungarian-Americans Since the Mid-Nineteenth Century”. In East European Quarterly 35 (2001): p. 309, 34p.
Hungarian Identity in the European Context
Armour, Ian D. A history of Eastern Europe 1740-1918. London: Hodder Arnold, 2006.
Ábrahám, Barna, szerk. Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem. 2003.
Baár, Monika. Historians and nationalism: East-Central Europe in the nineteenth century. Oxford: Oxford University Press, c2010.
Balázs, Éva H. Hungary and the Habsburgs, 1765–1800: An Experiment in Enlightened Absolutism. Budapest: Central European University Press. 1997.
Bibó, István; Szűcs Jenó. Între Orient şi Răsărit. Bucureşti: Ed. Kriterion, 2000.
Bitskey, István. Lebensgemeinschaft und nationale Identität: Beiträge zur frühneuzeitlichen Kulturgeschichte Ungarns im mitteleuropäischen Kontext. Wien: Integratio, 2007.
Brunner, Georg, hrsg. Ungarn und Europa: Rückblick und Ausblick nach tausend Jahren. München: Südosteuropa-Ges. cop. 2001.
Bucur, Maria, and Wingfield, Nancy M. eds. Staging the Past: The Politics of Commemoration in Habsburg Central Europe, 1848 to the Present. West Lafayette: Purdue University Press, 2001.
Crăciun, Maria; Ghitta, Ovidiu, ed. Ethnicity and Religion in Central and Eastern Europe. Cluj-Napoca: Cluj University Press, 1995.
Cséve, Anna. Nemzeti romantika és európai identitás: tanulmányok a romantikáról. [nemzetközi konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1998. április 2-4., az 1848-as forradalmak 150. és Petőfi Sándor születésének 175. évfordulója alkalmából]. Budapest: PIM KIK, 1999.
Delsol, Chantal; Maslowski, M.; Nowicki, J. (coord.). Mituri şi simboluri politice in Europa Centrală. Chişinău: Cartier, 2003.
Dénes, Iván Zoltán. Szabadság és nemzet. Liberalizmus és nacionalizmus Közép- és Kelet-Európában. Budapest: Gondolat, 1993.
Dénes, Iván Zoltán, ed. Liberty and the Search for Identity: Liberal Nationalisms and the Legacy of Empires. Budapest: Central European Press, 2006.
Dénes, Zoltán Iván. Európai mintakövetés - nemzeti öncélúság. Értékvilág és identitáskérdés a 19-20. századi Magyarországon. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2001.
Evans, R. J. W. Austria, Hungary and the Habsburgs: essays on Central Europe, c. 1683-1867. Oxford: Oxford Univ. Press, 2006.
Evans, R. J. W. “Language and State Building: The Case of the Habsburg Monarchy” Austrian History Yearbook 35: 1 - 24
Frank, Tibor; Frank Hadler, eds. Disputed Territories and Shared Pasts: Overlapping National Histories in Modern Europe. Basingstoke; London; New York: Palgrave MacMillan, 2011.
Gerrits, André and Nanci Adler, eds. Vampires unstaked: national images, stereotypes and myths in East Central Europe. Amsterdam; Oxford: North-Holland, 1995.
Gunn, Janet. Minority issues and nationalism in Central-East Europe - the break up of the Austro-Hungarian Empire. The RUSI Journal 138, no. 4 (1993): 42-46.
Hanák, Péter. The Garden and the Workshop: Essays on the Cultural History of Vienna and Budapest. Princeton: Princeton University Press. 1998.
Hofer, Tamás, ed. Hungarians between „East” and „West”: three essays on national myths and symbols. Budapest: Museum of Ethnografy, 1994.
Hofer, Tamás, ed. Magyarok kelet és nyugat közt: a nemzettudat változó jelképei: tanulmányok. Budapest: Néprajzi Múzeum, 1996.
Höpken, Wolfgang. „Ethnische Stereotype in Südosteuropa”, pp. 7-31. In Das Bild des Anderen in Siebenbürgen. Stereotype in einer multiethnischen Region. Köln, Weimar, Wien: Böhlau Velang, 1998.
Hösch, Edgar und Gerhard Seewann, hrsg. Aspekte ethnischer Identität: Ergebnisse des Forschungsprojekts „Deutsche und Magyaren als nationale Minderheiten im Donauraum”. München: Oldenbourg, 1991.
Kabdebó, Thomas. Ireland and Hungary: a study in parallels with an Arthur Griffith bibliography. Dublin: Four Courts, 2001.
Kamusella, Tomasz. The politics of language and nationalism in modern Central Europe. Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2009.
Kann, Robert A. The Multinational Empire. Nationalism and National Reform in the Habsburg Monarchy, 1848–1918. New York: Columbia University Press, 1950.
Kiss, Endre, Csaba Kiss, Justin Stagl, eds. Nation und nationalismus in Wissenschaftlichen Standardwerken Österreich-Ungarns ca. 1867-1918. Wien: Böhlau, 1997.
Kiss Gy. Csaba. Hol vagy, hazám?: Kelet-Közép-Európa himnuszai: egy nemzeti jelkép történetéhez. Budapest: Nap K., cop. 2011.
Klimo, Arpad von. Nation, Konfession, Geschichtskultur Ungars im europaischen Kontext, 1848-1948. München: R. Oldenbourg Verlang GmbH, 2003.
Kolarz, Walter. Mituri şi realităţi in Europa de Est. Iaşi: Polirom, 2000.
Kosáry, Domokos. “Nation and state in East Central Europe”. European Review 1 (1993): 347 – 353.
Kunish, Richard. Bucureşti şi Stambul. Schiţe din Ungaria, România şi Turcia. Bucureşti: Saeculum I. O., 2000.
Manz, B.F. “Multi-ethnic empires and the formulation of identity”. Ethnic and Racial Studies 26, no. 1 (2003): 70-101.
Máthé, Gábor; Barna Mezey, Hrsg. Nationalstaat, Monarchie, Mitteleuropa: zur Erinnerung an den "Advokaten der Nation", Ferenc Deák. Budapest: Gondolat, 2004.
Mishkova, Diana. We, the people: politics of national peculiarity in Southeastern Europe. Budapest; New York: Central European University Press, 2009.
Miskolczy, Ambrus. A legendák varázsa: Jules Michelet kelet-európai mítoszai és a magyar-román párbeszéd a 19. század derekán. [Budapest]: Universitas, 2000.
Miskolczy, Ambrus, ed. Mítoszok nyomában…. Mítoszképzés és történetírás a Duna-tájon. Tanulmányok. Budapest: ELTE Román Filológiai Tanszék Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, 2004.
O'Reilly, William, and Penz, Andrea. Freiheit und Unabhängigkeit als imperative Postulate: Nationale Bewegungen in Irland und Ungarn im Vergleich (1780–1870). Graz: Grazer Universitätsverlag, 2006.
Örkény, Antal, szerk. Nemzeti érzés és európai identitás. [Budapest]: Arktisz: Balassi, cop. 2007.
Pogany, Istvan. „Poets, revolutionaries and shoemakers: Law and the construction of national identity in Central Europe during the long 19th century”. Social&Legal Studies 16 (mar 2007): 95-112.
Popova, Irina. Nationalizing spatial practices: Hungarians and the Habsburg Empire, 1700-1848. Budapest: CEU, 1999.
Ra'anan, Uri, ed. State and nation in multi-ethnic societies: the breakup of multinational states. Manchester, England; New York: Manchester University Press; New York, NY, USA: Distributed exclusively in the USA and Canada by St. Martin's Press, c1991.
Robertson, Ritchie; Timms, Edward, eds. The Habsburg Legacy. National Identity in Historical Perspective. Austrian Studies 5. Edinburg: Edinburg University Press, 1994.
Romsics, Ignác. Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. 2.kiad. Budapest: Napvilág Kiadó, 2004.
Rudolph, Richard L. and David F. Good, eds. Nationalism and empire: the Habsburg Empire and the Soviet Union. New York, N. Y.: St. Martin’s Press in association with the Center for Austrian Studies, University of Minnesota, 1992.
Schöpfin, George. „Sprache und Ethnizität in Mittel- und Osteuropa”. In Europäische Rundschau. Vierteljahreszeitschrift für Politik, Wirtschaft und Zeitgeschichte 26, no. 7 (1998): 75-83.
Shennan, J.H. “The rise of patriotism in 18th-century Europe”. History of European Ideas 13, no. 6 (1991): 689-710.
Szász, Zoltán. „Interethnic relations in the Hungarian Half of the Austro-Hungarian Empire”. In Nationalities Papers 24, no. 3 (1996): 391-408.
Trencsényi, Balazs; Zászkaliczky, Márton, ed. Whose love of which country?: Composite states, national histories and patriotic discourses in early modern East Central Europe. Leiden: Brill, 2010.Trencsényi, Balázs, ed. Nation-building and contested identities: Romanian and Hungarian case studies. Budapest: Regio Books; Iași: Editura Polirom, 2001.
Trencsényi, Balázs and Michal Kopeček, eds., Discourses of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1775-1945): Texts and Commentaries, Volume I: Late Enlightenment. Emergence of the Modern ‘National Idea’. Budapest: CEU Press, 2006.
Turda, Marius. ed. The Garden and the Workshop: Disseminating Cultural History in East-Central Europe: In Memoriam Péter Hanák. Budapest: Central European University & Europa Institut Budapest, 1999.
Turda, Marius. The idea of national superiority in Central Europe, 1880-1918. Lewiston, N.Y.: Edwin Mellen Press, c2004.
Urbanitsch, Peter. “Pluralist Myth and Nationalist Realities: The Dynastic Myth of the Habsburg Monarchy—a Futile Exercise in the Creation of Identity?” Austrian History Yearbook 35: 101-141.
Wank, Solomon. “Some Reflections on the Habsburg Empire and Its Legacy in the Nationalities Question”. Austrian History Yearbook 28 (1997): 131 – 146.
Weiss, Hilde, Christoph Reinprecht eds. Demokratischer Patriotismus oder Ethnischer Nationalismus in Ost-Mitteleuropa? Empirische Analyzen zur Nationalen Identität in Ungarn, Tschechien, Slowakei und Polen. Wien: Böhlau, 1998.
White, George W.. Nationalism and territory: constructing group identity in Southeastern Europe. Lanham, Md.; Oxford: Rowman&Littlefield, c2000.
Weiss, Hilde. “A Cross-National Comparison of Nationalism in Austria, the Czech and Slovac Republics, Hungary, and Poland”. Political Psychology 24, no. 2 (2003): 377-401.
Wingfield, Nancy M., ed. Creating the other: ethnic conflict and nationalism in Habsburg Central Europe. New York: Berghahn Books, c2003.
The History of Hungary and Transylvania – General Works
Arató, Endre. A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848. 1-2 kötet. Budapest, 1960.
Bertényi, Iván, Gyapai Gábor. Magyarország rövid története. 5.kiad. [Budapest]: Maecenas Kv. Budapest: Talentum, cop. 1999.
Cartledge, Bryan. The will to survive: a history of Hungary. London: Timewell Press, 2006.
Cieger, András szerk. Kiegyezés. Budapest: Osiris, 2004.
Csaplár-Degovics, Krisztián, István Fazekas, Hg. Geteilt - Vereinigt: Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit : 16.-18. Jahrhundert. Berlin: OEZ-Berlin-Verl., cop. 2011.
Csorba, Csaba, János Estók and Konrád Salamon. Illustrated history of Hungary: [from ancient times to the present]. Budapest: M. Kvklub, 2003.
Eckhart, Ferenc: Magyarország története. Budapest: Káldor Könyvkiadó Vállalat, 1935.
Eckhart, Ferenc. Magyarország története [Tyukod]: Black & White, cop. 2004.
Egyed Ákos. Az erdélyi magyarság történetéből, 1790-1914. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyes, 2004.
Egyed, Ákos. Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században. Csíkszereda: Pallas-Akad., 2004.
Endrey, Antal. A másik Magyarország: Erdély történelme. Ásotthalom: Enrey A., cop. 2003.
Faragó, Tamás, szerk. Magyarország társadalomtörténete a 18.-19.században. Budapest: Dico K.: Új Mandátum, 2004.
Gergely, András, szerk. Magyarország története a 19. században. Budapest: Osiris, 2005, cop. 2003.
Gyáni Gábor, Kövér György. Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest : Osiris, 2004, cop. 1998.
Gyáni, Gábor, György Kövér, Tibor Valuch, eds. Social history of Hungary from the reform era to the end of the twentieth century. Boulder, Colo.: Social Science Monographs; Highland Lakes, N.J.: Atlantic Research and Publ.; New York, [N.Y.]: Columbia Univ. Press, 2004.
Görög Ferenc. A magyar nemzet története. I-II. Kolozsvár: Minerva, 1935.
Görög Ferenc. A magyar nemzet története. [Budapest]: Horizont, [2005].
Hanák, Péter, szerk. Egy ezredév: Magyarország rövid története. Bp.: Gondolat, 1986.
Hanák, Péter, ed. Mille ans d’histoire Hongroise. Bp.: Corvina [1991], cop. 1986.
Hauszmann, Janos. Ungarn: vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Regensburg: Pustet; München: Südosteuropa-Ges., 2004.
Király, Béla K. Art of survival: Hungarian national defense and society in modern times. edited by Piroska Balogh, Tamás Vitek. Boulder, Colo.: Social Science Monographs; Highland Lakes, N.J.: Atlantic Research and Publications; New York: Distributed by Columbia University Press, 2003.
Király, Béla K. Hungary in the Late Eighteenth Century: The Decline of Enlightened Despotism. In Columbia University East-Central European Studies. New York: Columbia University Press, 1969.
Kontler, László. Millennium in Central Europe: A History of Hungary. Budapest: Atlantisz Publishing House, 1999.
Kosáry, Dominic G. A history of Hungary. New York: Arno Press: New York Times, 1971.
Köpeczi, Béla, szerk. Erdély története: három kötetben. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986.
Köpeczi, Béla, ed. Kurze Geschichte Siebenbürgens. München: Wort und Welt, 1990.
Köpeczi, Béla, ed. Histoire de la Transylvanie. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992.
Köpeczi, Béla, ed. History of Transylvania. Budapest: Akadémiai Kiadó,1994.
Köpeczi, Béla, ed. History of Transylvania, vols. 1-3. Boulder, Colo.: East European Monographs, 2001-2002.
Kristó, Gyula, Barta János, Gergely Jenő. Magyarország története előidőktől 2000-ig. [Budapest]: Pannonica, cop. 2002.
László, László. Erdélyi fejedelmek. Székelyudvarhely: Erdélyi Gondolat, 1999.
Lázár, István. Transylvania: A short history. Budapest: Corvina, 1997.
Lendvai, Paul. Hungary: the art of survival. London: I.B. Tauris, 1988.
Lendvai, Paul. Die Ungarn: eine tausenjährige Geschichte. München: Goldmann, 2001.
Lendvai, Paul. The Hungarians: A Thousand Years of Victory in Defeat. Princeton: Princeton University Press, 2003.
Lendvai, Paul. Ungurii: timp de un mileniu învingători in înfrângeri. Bucureşti: Humanitas, 2007.
Magyarország története: Tíz kötetben. 4. kiad. Bp.: Akad. K., 1988-.
Makkai, László. Histoire de Transylvanie. Paris: Presses Universitaires de France, 1946.
Mályusz, Elemér. Magyarország története a felvilágosodás korában. Budapest: Osiris, 2002.
Méhes, György. Őseinkről, hőseinkről: igaz mesék a magyarság történetéből. Budapest: Századvég; Kolozsvár: Erdélyi Híradó, 2001.
Molnar, Miklós. Histoire de la Hongrie. Paris: Perrin, 2004.
Molnár, Miklós. A Concise History of Hungary. Cambridge: Cambridge University Press, 2001.
Nouzille, Jean. La Transylvanie: terre de contactes et de conflits. Strasbourg: Centre d’études germaniques, 1993.
Nouzille, Jean. Transylvania: An Area of Contacts and Conflicts. Bucharest: Editura Enciclopedică, 1996.
Pascu, Ştefan. A History of Transylvania. Detroit: Wayne State University Press, 1982.
Pascu, Ştefan. A History of Transylvania. New York: Dorset Press, 1990.
Pop, Ioan-Aurel and Thomas Nägler, eds. The History of Transylvania. Cluj: Romanian Cultural Institut, 1: 2005.
Revesz, Imre. History of the Hungarian Reformed Church. Washigton, D.C.: The Hungarian Reformed Federation of America, 1956.
Roth, Harald. Kleine Geschichte Siebenbürgen. Köln, Weimar, and Wien: Böhlau, 2003.
Sugar, Peter F.,ed. A history of Hungary. Bloomington, [Ind.]; Indianapolis, [Ind.]: Indiana Univ. Press, 1994.
Szilágyi, Sándor, szerk. A magyar nemzet története. Budapest: Kassák, [1994-2000].
Tóth, István György, szerk. Millenniumi magyar történet: Magyarország története a honfoglalástól napjainkig. Budapest: Osiris, 2002 [!2005], cop. 2001.
Tóth, István György, ed. A concise history of Hungary: the history of Hungary from the early Middle Ages to the present. Budapest: Corvina: Osiris, cop. 2005.
Unger, Mátyás; Szabolcs, Ottó. Magyarország története: rövid áttekintés. 3. kiad., Budapest: Gondolat, 1976.
Zachar, József. Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság, 1683-1972. Budapest: Zrínyi, 2004.
Závodszky, Géza. Szabadság csillaga: magyar történet, 1790-1849. Budapest: Korona, 2005.
Hungarian Nationalism
“A nacionalizmus történelmi gyökereiről”. Ankét a Magyar Tudományos Akadémián. TörtSz 1960.
A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Budapest, 1964.
Asztalos, Miklós. A korszerű nemzeti eszme: a revizió alapvetése. Budapest: Egyetemi Ny., [1933].
Bárány, George. Stephen Széchenyi and the Awakening of Hungarian Nationalism 1791-1841. Princeton, 1968.
Domanovszky, Sándor. Nemzetiség és nemzeti szellem. Budapest, 1939.
Joó, Tibor. „L’idèe hongroise de nation”. NRH (1940)
Joó Tibor. A magyar nemzet-eszme. Budapest, 1939.
Joó, Tibor. Magyar nationalizmus. Budapest, 1941.
Joó, Tibor.. A magyar nemzeti szellem. Budapest, 1938.
Karácsony, Sándor. A magyar észjárás. Budapest, 1939.
Komlós, Aladár. „A kívánatos és a nemkívánatos nemzeti jelleg”. Kort (1965) 6. sz. 954-957, és K. A. Táguló irodalom. Bp, 1967, 415-424.
Kósa, János. A magyar nacionalizmus kialakulása. Budapest, 1937.
Németh, László. „Faji hibáinkról. I-III.” Híd (1941) aug. 26. 36.sz. 12-13, szept. 2. 37.sz. 6-7, szept. 9. 38.sz. 20-21.
Pethő, Sándor. Világostól Trianonig: a mai Magyarország kialakulásának története. Budapest: Enciklopédia, 1925.
Prohászka, Lajos. A vándor és a bujdosó. Budapest, 1934.
[Pukánszky Béla]. Pulszky Ferencné Walter Teréz útja a németségtől a magyarsághoz. [Budapest]: Egyet. Ny., c1933.
Siklóssy, László. Magyarország nem volt, hanem lesz: a legszebb magyar jelszó története. [Budapest]: [Franklin Ny.], 1937.
Szabó, István. „Nemzetszemlélet és magyarságtudat”. Sorsunk (1943-1944).
Szekfű, Gyula. „A magyar jellem történetünkben”. Hitel (1939).
Szekfű, Gyula, szerk. Mi a magyar? Budapest: Magyar Szemle Társaság, 1939.
Viski, Károly, et al. A magyarság néprajza. Budapest Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1943.
Aczel, Richard Louis. National character and European identity in Hungarian literature 1772-1848. Thesis: (PhD) University of London, 1990.
Albert, Réka. Le "paysage national" hongrois: genése d'un imaginaire aux XVIIIe-XXe siécles. Budapest: Institute for Political Science of the Hungarian Academy of Sciences, 1999.
Andrásfalvy, Bertalan. A magyarságkép torzulásai a Világban és bennünk. Budapest: Szent György Kiadó, 2008.
Arató, Endre. A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája. Budapest : Akadémiai Kiadó , 1983.
Bakay, Kornél. Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!: tanulmányok és előadások. 2. jav. kiad. Pomáz: Kráter, 2004.
Barany, George. “From Fidelity to the Habsburgs to Loyalty to the Nation: The Changing Role of the Hungarian Aristocracy before 1848”. In Austrian History Yearbook 23 (1992): 36 – 49.
Barenscott, Dorothy. “Articulating identity through the technological rearticulation of space: the Hungarian Millennial Exhibition as world’s fair and the disordering of fin-de-siecle Budapest”. Slavic Review 69 (fal 2010): 571-590.
Bauquet, Nicolas. Les francophiles hongrois entre nationalisme et occidentalisme, 1896-1914: mémoire de maîtrise d'histoire [Paris]: [Univ. Paris I], [1999].
Behr, Michelle. “Who is Hungarian? Attitudes toward Immigration, Ethnicity and Nationality in Rural Hungary”. East European Quarterly 36, no. 3 (2002): 281, 19p.
Benda, Borbála, ed. Hazádnak-: a hazaszeretet nagy képeskönyve. Budapest: Századvég Kiadó, 2007.
Bindorffer, G. “Double identity: Being German and Hungarian at the same time”. New Community 23, no. 3 (1997): 399-411.
Csepeli, György. Structures and contents of Hungarian national identity: results of political socialization and cultivation. Frankfurt am Main; New York: P. Lang , 1989.
Csepeli, G. and Orkeny, A. Ideology and Political Beliefs in Hungary. London: Pinter Publishers, 1992.
Csepeli, Gyorgy; Orkeny, Antal. “The Changing Facets of Hungarian Nationalism”. Social Research 63, no. 1 (1996): 247-286.
Csepeli, György. Nemzet által homályosan… Budapest: Századvég, 1992.
Csihák, György. A magyar nemzet múltja: Szent István király és a magyar államalapítás; A bambergi lovas; Sacra Regni Hungarici Corona és a magyar közjogi rendezés kérdései ma; Magyar-nép-kisebbség. Budapest; Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, 1999.
Czoch, G. “The question of urban citizens' national identity in mid-nineteenth century Hungary”. East Central Europe 33, no. 1-2 (2006): 121-139+395.
Deak, Istvan. Lawful revolution: Louis Kossuth and the Hungarians 1848-1849. London: Phoenix, 2001.
Depraz, S. “The origin of an imaginary national geography seen through the Romantic Hungarian painting” [La genènese d'une géographie nationale imaginaire à travers la peinture Romantique Hongroise] Geographie et Cultures 43 (2002): 3-18.
Dénes, Iván Zoltán. “The value systems of liberals and conservatives in Hungary, 1830–1848” The Historical Journal 36, no. 4 (1993): 825 – 850.
Dénes, Iván Zoltán. “The Political Role of Hungary's Nineteenth-Century Conservatives and how they saw themselves”. The Historical Journal 26, no. 4 (1983): 845 – 865.
Dénes, I.Z. “Reinterpreting a 'founding father': Kossuth images and their contexts, 1848-2009”. East Central Europe 37, no. 1 (2010): 90-117.
Ferkai, A. “National identity in Hungarian architecture and the shaping of Budapest”. Hungarian Studies 24, no. 2 (2010): 181-187.
Fleisz, János. A leghazafiasabb érzelmű tábornok: Nagysándor József, 1804-1849. [Oradea]: Sapientia Vardiensis Alapítvány: Europrint, 2004.
Fox, Edward. The Hungarian who walked to Heaven: Alexander Csoma de Koros, 1789-1842. London: Short, 2001.
Freifeld, Alice. Nationalism and the crowd in liberal Hungary (1848-1914).Washington: Woodrow Wilson Center Press, 2000.
Gazda, József, szerk. Kőrösy Csoma Sándor és magyar mítoszaink. Sepsiszentgyörgy: Kőrösy Csoma Sándor Közműv. Egyes., 2002.
Gáll, Ernő. A nacionalizmus szineváltozásai. Nagyvárad: Literator Könyvkiadó, 1994.
Gereben, Ferenc. “The National Identity of Hungarians in Hungary and in its Neighbouring Countries”. In Ferenc Gereben, ed., Hungarian Minorities and Central Europe: Regionalism, National, and Religious Identity, pp. 97-117. Budapest: Pázmány Péter Catholic University of Humanities, 2001.
Gerő, András. Imagined History: Chapters from Nineteenth and Twentieth Century Hungarian Symbolic Politics. Wayne: Center for Hungarian Studies and Publications, Inc., 2006.
Gerő, András. Emperor Francis Joseph, King of the Hungarians. CHSP Hungarian Studies Series, vol. 1. Social Science Monographs, vol. 566. New York: Columbia University Press, 2001.
Glatz, Ferenc. Nemzeti kultúra – kulturált nemzet 1867–1987. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1988.
Glatz, Ferenc. “The Thousand-year Old Hungarian State: Historical Considerations”. East European Quarterly 34, no.4 (2000): 391, 28p.
Guy, Lázár, ed. Többség-kisebbség: tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Budapest : Osiris Kiadó, 1996.
Gyáni, Gábor. Identity and the Urban Experience: Fin-de-Siècle Budapest. New Jersey: Centre for Hungarian Studies and Publications Inc., 2004.
Gyurgyák, János. Ezzé lett magyar hazátok: a magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Budapest: Osiris, 2007.
História 1998/9-10: “Magyarságkép”.
Imre, Zoltán. „Staging the nation: Changing concepts of a national theatre in Europe”. New Theatre Quarterly 24 (feb 2008): 75-94.
Kapitány, Ágnes. Magyarság-szimbólumok. Budapest: Európai Folklór Intézet: Teleki László Alapítvány, 1999.
Kereszty, Orsolya. Nőnevelés és nemzetépítés Magyarországon, 1867-1918. Sopron: Novum, 2010.
Kilias, J. “'Many a Hungarian can't help being Hungarian': A sociological description of national identification” ["Někerej Mad́ar taky za to nemůže, že je Mad́ar": O sociologickém popisu národní identifikace]. Sociologicky Casopis 41, no.4 (2005): 675-692.
Kiszely, István. A magyarság embertana: a magyar ember. Budapest: Magyar Ház, 2007.
Kovács, Nóra; Osvát, Anna; Szarka, László, szerk. Etnikai identitás, politikai lojalitás: nemzeti és állampolgári kötődések. Budapest: Balassi, 2005.Krekovič, Eduard. “Who Was First? Nationalism in Slovak and Hungarian Archaeology and History”. Archaeologies 3, no. 1 (2007): 59-67.
Kristof, I. S.. „The letters of the red-haired lawyer. Power, communication and identity in an 18th-century Hungarian city”. In Paladi Kovacs, A.; Csukas, G.; Kiss, R., ed., Times, places, passages: Ethnological approaches in the new millennium. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004, pp. 268-278.
Lafferton, Emese. “The Magyar moustache: the faces of Hungarian state formation, 1867–1918”. Studies in History and Philosophy of Science Part C: Studies in History and Philosophy of Biological and Biomedical Sciences 38, no.4 (2007): 706-732.
Lajosi, Krisztina. “National Opera and Nineteenth-Century Nation Building in East-Central Europe”. Neohelicon 32, no. 1 (2005): 51-69.
Lajtai, L. László. Nemzetkép az iskolai történelemoktatásban, 1777-1848: a nemzeti történelem konstruálása az első magyar történelemtankönyvekben. Pécs: Iskolakultúra; Budapest: OSZK: OPKM, 2004.
Leczki, Lajos. Magyarságról – a magyarságnak: közéleti útjelzők. Budapest: Pűski K., 2005.
Maxwell, A. “'Such a smoking nation as this I never saw...': smoking, nationalism, and manliness in nineteenth-century Hungary”. 2006 The social history of alcohol and drugs 21 (1), pp. 6-22.
Mester, B. “A comparative historiography of the hungarian and slovakian national philosophies: A central european case” [Vengru ir slovaku nacionaliniu filosofiju komparatyvistine istoriografija: Vidurio europos atvejis] Limes 3, no.1 (2010): 6-14.
Nemeskürty, István. Magyar századok: gondolatforgácsok a nemzet életrajzához. [Budapest]: Szabad Tér, c2006.
Nemeskürty, István. Magyarnak számkivetve: a nemzettudat válságai. [Budapest]: Szabad Tér, c2003.
Örkény, Antal. “Hungarian National Identity”. International Journal of Sociology 35, no.4 (2005): 28-48.
Pailhé, J. “Music in the identity process in central Europe: The case of Hungary and the Czech countries” [La musique dans le processus identitaire en Europe centrale: Hongrie et pays tchèques]. Annales de Geographie 113, no. 638-639 (2004): 445-468.
Pál, Judit. „The homeland in miniature”(The coronation celebrations in the period of Dualism and the symbolic coronation hill). Historicky Casopis 57 (2009): 443-468.
Petrás, Éva. Nacionalizmus és politikai romantika: vázlat a magyar nacionalizmus romantikus elemeiről és a politikai romantikáról Magyarországon. [közread. az] Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány. Budapest: Eökik, 2006.
Péter, László. The antecedents of the nineteen century hungarian state concept: a historical analisys. The background of the creation of the doctrine of the holy crown. Oxford, 1966.
Péter, László. “The holy crown of Hungary. Visible and invisible”. Slavonic and East European Review (2003): 426-510.
R. Várkonyi, Ágnes. «“… Jó Budavár magas tornyán…” A magyar államiság szimbólumairól Mohács után». In Hagyomány és történelem: ünnepi kötet Für Lajos 70. születésnapjára. ed., Gebei, Sándor. Eger: Eszterházi Károly Főiskola Történettudományi Intézet, 2000, pp. 77-100.
Romsics, Ignác, Szegedy-Maszák Mihály, szerk. Mi a magyar? [Budapest]: Habsburg Történeti Intézet: Rubicon Kiadó, c2005.
Saarinen, S. “The myth of a Finno-Ugrian cummunity in practice”. Nationalities Papers 29, no. 1 (2001): 41-52.
Sándor, Iván, szerk. Mi a magyar most? Pozsony: Kalligram Kiadó, 2011.
Sugar, Peter F. “The More it Changes, the More Hungarian Nationalism Remains the Same”. Austrian History Yearbook 31: 127 – 155.
Szelényi, Balázs. A. “Enlightenment from Below: German-Hungarian Patriots in Eighteenth-Century Hungary”. Austrian History Yearbook 34: 111 – 143.
Szűcs, Jenő. Nemzet és történelem: tanulmányok. Budapest: Gondolat, 1974.
Szűcs, Jenő. A magyar nemzeti tudat kialakulása. Bp.: Balassi, Osiris, 1997.
Tardy, Lajos. Kaukázusi magyar tükör: magyarok, grúzok, cserkeszek, a kezdetektől 1848-ig. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988.
Teleky, Richard. Hungarian rhapsodies: essays on ethnicity, identity and culture. Seattle: University of Washington Press, 1997.
Teszelszky, Kees. Az ismeretlen korona: jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Pannonhalma: Bencés K., 2009.
Teszelszky, Kees. “A holy crown for a nation. The development of the symbolic meaning of the holy crown of Hungary and the construction of an idea of the nation in the early modern period”. In Building the past/ Konstruktion der eigenen Vergangenheit. ed., Jan Veenstra; Rudolf Suntrup. Frankfurt: Peter Lang, 2006, pp. 247-259.
Trencsényi, Balázs. “Civilization and Originality: Perceptions of History and National Specificity in Nineteenth-Century Hungarian Political Discourse” pp. 301-333. In Guido Abbattista, ed., Facing Otherness. The European Confrontation with and Conceptualization of Human Diversities in the Early Modern Age. Trieste: Trieste University Press, 2010.
Tompos, Lilla. A díszmagyar: a magyar díszöltözet története. Budapest: M. Mercurius, 2005.
Tóth, Zoltán József. Megmaradásunk alkotmánya: A Szent Korona-eszme a magyar történelemben és közjogban. Budapest: Hun-Idea, 2007.
Trencsenyi, Balázs. „Writing the nation and reframing early modern intellectual history in Hungarn”. Studies in East European Thought 62 (iun 2010): 135-154.
Varga, T. „A nineteenth-century mass medium in the formation of cultural stereotypes”. Neohelicon 32 (2005): 43-49.
Vari, Alexander. “Bullfights in Budapest: City Marketing, Moral Panics, and Nationalism in Turn-of-the-Century Hungary”. Austrian History Yearbook 41: 143 - 169
Vermes, Gabor. István Tisza: the liberal vision and conservative statecraft of a magyar nationalist. [Boulder, Colo.]: East European Monographs, 1985.
West, B. A. “Segments of Self and Other: The Magyar Hungarian Case”. National Identities 2, no.1, (2000): 49-64.
White, G.W. “Territorial dimensions of Hungarian ethnic identity”. Yearbook - Association of Pacific Coast Geographers 54 (1992): 23-48.
Identity, Language and Literature
A nacionalizmus a magyar irodalom tükrében. Az MTA Irodalomtörténeti Intézetének vitája.1960. ápr. 11-12. Budapest, 1960.
Aczel, Richard Louis. National character and European identity in Hungarian literature 1772-1848. Thesis: (PhD) University of London, 1990.
Balazs, G. „Our „sweet language”, the basis of our Hungarian identity”. Degres-Revue de Synthese a Orientation Semiologique, no. 109-110 (spr-sum 2002): i1-i13.
Benkő, Lóránd. Nemzet és anyanyelve: „a nemzeti léleknek igen szép képe”. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2010.
Bényei, Péter; Gönczy Monika, szerk. Nemzet, identitás, irodalom: a nemzetfogalom változatai és a közösségi identifikáció kérdései a régi és a klasszikus magyar irodalomban. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005.
Cs. Nagy, Zoltán [összeáll.].“Hass, alkoss, gyarapíts...”: haza és nemzettudat a magyar irodalomban. Kisújszállás: Pannon-Literatúra, [2007].
Császár, Elemér. A magyar irodalom jellemző vonásai. Bp, 1929, pp. 141-153.
Császár, Elemér. Irodalmunk nemzeti jelleme. Bp, 1929, It. Füz. (Császár) 33.)
Csetri, Lajos: A magyar nemzettudat változatai és változásai a jozefinus évtized költészetében. In Diószegi, László, szerk. Magyarságkutatás könyvtára, Budapest: Magyarságkut. Int., 1995-96.
Csorba, Ferenc, Szakátsi. Nyelvünk és a nemzeti szellem. Budapest s.n. 1935.
Farkas, Gyula. „Nagy költők tanuságtétele”. In Mi a magyar?. Bp, 1939, pp. 263-296.
Fábián, Pál. „Nemesi nyelvszemlélet és polgári nyelvművelés 1848 előtt”. Mny (1950): 344-351.
Fenyo, Mario D. “Literature and society: Hungary at the millennium”. East European Quarterly, 30, no. 4 (1996): 421-431.
Gadányi, Károly, Bokor, József, Guttmann, Miklós. (szerk.) Nyelvi tudat, identitástudat, nyelvhasználat. Szombathely: BDTF, 1996.
Görömbei, András. Irodalom és a nemzeti önismeret. [Budapest]: MTA, [2005].
Györke, Ágnes. “Nation and Gender in The Eclipse of the Crescent Moon”. Neohelicon 32, no. 1 (2005): 129-136.
Halfin, Igal. Language and revolution: making modern political identities. London, Portland, Oregon: F. Cass, 2002.
Hankiss, János. Nemzetkép és irodalomkutatás. Budapest: [Dunántúl Ny.], 1932.
Isák, József. Nemzethalál-félelem a régi magyar költészetben. Kolozsvár, 1947. (Erd. Tud. Füz. 204)
Kerecsényi, Dezső. „Magyar irodalom”. In Mi a magyar?. Bp, 1939, pp. 297-341.
Kerényi, Ferenc. "Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás": az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában. Gyula: Békés M. Lvt., 2005.
Klaniczay, Tibor. A nacionalizmus előzményei a magyar irodalomban. MTA I. OK (Magyar Tudományos Akadémia I. Osztájának Közleménye), 1960.
Merényi, Oszkár. „Irodalom és nemzeti szellem”. In Irodalom és nemzeti közösség. I. köt. „Magyar lélek, magyar szellem”. Nyíregyháza, 1943, 1-28.
Némedi, Lajos. „Bessenyei György és a magyar nyelv”. Az Egri Ped. Főisk. Évk. II.: 332-376. Eger, 1956.
Pašiaková, Jaroslava. „A nemzetiségi kérdés visszhangja a cseh és a magyar irodalomban (1848-tól 1867-ig)”. FK (1966), 166-178.
Szajbély, Mihály. A nemzeti narrativa szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában: Világos után. Budapest: Universitas Kiadó, 2005.
Szegedy-Maszák, Mihály. “Literary History and National Identity”. Neohelicon 30, no. 1, (2003): 109-115.
Szuromi, Lajos. „A régi magyar irodalom helyzete a felvilágosodás korában”. Stud Litt (1964): 43-55.
Szuromi, Lajos.. „Kölcsey és a nemzeti múlt”. Stud Litt (1966).
Zolnai, Béla. „A magyar stílus”. In Mi a magyar?. Bp., 1939, pp. 217-263.
Religion and Identity
Bahlcke, Joachim and Zach, Krista, eds. Kirche—Staat—Nation. Eine Geschichte der katholischen Kirche Siebenbürgens vom Mittelalter bis zum frühen 20. Jahrhundert. Munich: IKGS Verlag, 2007.
Barankovics, Istvan. Catholic Church and catholic faith in Hungary. New York, N.Y.: Hungarian Quarterly, 1963.
Bitskey, István, ed. Religió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004.
Bitskey István, Fazakas Gergely Tamás, szerk. Humanizmus, religio, identitástudat: tanulmáyok a kora újkori Magyarország művelődéstörténetéről. Debrecen: DEENK Kossuth Egyetemi Kiadója, 2007.
Boglár, Lajos... [et al.]. Etnikum és vallás. Budapest: Institute for Political Science of the Hungarian Academy of Sciences, 1996.
Fata, Mártha; Schindling, Anton, ed. Calvin und Reformiertentum in Ungarn und Siebenbürgen: Helvetische Bekenntnis, Ethnie, Politik vom 16. Jahrhundert bis 1918. Münster: Asckendorff, 2010.
Gereben, Ferenc; Tomka, Miklós. Vallásosság és nemzettudat. Bp.: Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet, 2000.
Klimo, Arpad von. Nation, Konfession, Geschichtskultur Ungars im europaischen Kontext, 1848-1948. München: R. Oldenbourg Verlang GmbH, 2003.Klimó, Á. “Catholic identity in Hungary - The Mindszenty case”. Hungarian Studies 24, no. 2 (2010): 189-213.
MacKay, Margaret A. “Folk Religion in a Calvinist Context: Hungarian Models and Scottish Examples”. Folklore 113, no. 2 (2002): 139-149.
Monok, István; Péter Sárközy, a cura di., La civiltà ungherese e il cristianesimo, I, Bp.-Szeged: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság-Scriptum, 1998.
Niet, Johan de, Herman Paul and Bart Wallet Sober, strict, and scriptural: collective memories of John Calvin, 1800-2000. Leiden: Brill, 2009.
Pusztai, Bertalan. “Discursive Tactics and Political Identity: Shaping Hungarian Greek Catholic Identity at the Turn of the Nineteenth and Twentieth Centuries”. National Identities 7, no. 2 (2005): 117-131.
Rüsz-Fogarasi, Enikő. “Ethnikum und Konfession in einigen unitarischen Schulen aus Siebenbürgen im XVIII. Jh.”. In Maria Crăciun; Ovidiu Ghitta, ed. Ethnicity and Religion in Central and Eastern Europe, pp. 232-237. Cluj-Napoca: Cluj University Press, 1995.Scribner, Bob, Porter, Roy and Teich, Mikulás, ed. The Reformation in national context. Cambridge: Cambridge University Press, 1994.
Tüskés, Gábor; Knapp, Éva. “Egy történelmi toposz az egyházi irodalomban: Magyarország – Mária országa”. In Európai magyarság – magyar európaiság. Milleniumi konferencia a PPKE Jogi Karán, ed. Szabó Ferenc, Bp.: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, 2000, pp. 48-85.
Wessel, Martin Schulze, ed. Nationalisierung der Religion und Sakralisierung der Nation im östlichen Europa. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, 27.).Stuttgart: Franz Steiner, 2006.
Zoványi, Jenő. A magyarországi protestantismus története 1895-ig. Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor, 2004.
National Consciousness and Social Identity
Barany, George. “From Fidelity to the Habsburgs to Loyalty to the Nation: The Changing Role of the Hungarian Aristocracy before 1848”. Austrian History Yearbook 23 (1992): 36 – 49.
Deák, István. “Chivalry, Gentlemanly Honor, and Virtuous Ladies in Austria-Hungary”. In Austrian History Yearbook 25 (1994): 1 – 12.
Kovács, Ágnes. “Néhány szempont a XVIII. századi magyar arisztokrácia politikai szerepének kutatásához”. In Barta János. szerk., Habsburgok és Magyarország a XVI-XVIII. században : tanulmányok. pp. 57-63. Debrecen: KLTE, 1997.
Peterat, L. “The aristocracy, the gentry and their parliamentary tradition in nineteenth-century Hungary”. Slavonic & East European Review 70, no. 1 (1992): 77, 34p.
Scott, H. M., ed. The European Nobilities in the Seventeenth and Eighteenth Centuries. vol. II: Northern, Central and Eastern Europe. London and New York: Longman, 1995.
Scott, H. “The Eighteenth Century Nobility: Challenge and Renewal”. pp. 94-108. In P. H. Wilson, ed. A companion to Eighteenth Century Europe. Oxford: Blackwell, 2009.
Regional Identity
Baar, Monika; Ritivoi Andreea Deciu. „The Transylvanian Babel: Negotiating national identity through language in a disputed territory”. Language&Communication 26 (jul-oct 2006): 203-217.
Barabási, László. A székely rendtartás. Pilisszentiván: Fríg, cop. 2006.
Baker, Robin. “On the Origins of Moldavian Csángós”. Slavonic and East European Review 75 (1997): 658-80.
Diószegi, László, ed. Hungarian csángós in Moldavia: essays on the past and present of the Hungarian csángós in Moldavia. Budapest: Teleki L. Found.: Pro Minoritate Found., 2002.
Diószegi László. “A moldvai csángók identitásának összetevőiről” pp. 105-111. In Diószegi, László szerk. Magyarságkutatás, 1995-96.
Diószegi, László, szerk. A moldvai csángók: veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák. Budapest : Teleki L. Alapítvány, 2006.
Fábián, Ernő. A megmaradás parancsolatai: esszé az erdélyiségről mint politikai entitásról. Budapest: Osiris Kiadó, 1999.
Fejos, Z. “Variants of ethnicity. Identities in the Hungarian diaspora in the United States”. Acta Ethnographica Hungarica 47, no. 3-4 (2002): 363-382.
Ferro, Teresa. „Ungherese e romeno nella Moldavia dei secoli XVII-XVIII sulla base dei documenti della ΄Propaganda Fide΄.” In Sante Graciotti, ed., Italia e Romania: due popoli e due storie a confronto, pp. 291-318. Firenze: Olschki, 1998.
Gángó, Gábor. “Anti-metaphysical reasoning and sociological approach: roads from nationalism to regionalism in the 19th–20th century Hungarian intellectual tradition”. Studies in East European Thought 60, no. 1-2 (2008): 17-30.
Gergely, András A. Kisebbség - etnikum - regionalizmus: etnoregionalizmus Magyarországon? Budapest: Institute for Political Science of the Hungarian Academy of Sciences, 1996.
Hermann, Gusztáv Mihály. Náció és nemzet: székely rendi nacionalizmus és magyar nemzettudat 1848-ig. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó, 2003.
Kürti, László. The Remote Borderland: Transylvania in the Hungarian Imagination. SUNY Series in National Identities. Albany: State University of New York Press, 2001.
Mărtinaş, Dumitru. The Origins of the Csangos. Iaşi: Center for Romanian Studies, 1999.
Pál, Judit. „O legendă a istoriei: problema originii hunice a secuilor”. In Sorin Mitu; Florin Gogâltan, (coord.). Studii de istorie a Transilvaniei. Specific regional şi deschidere europeană. Cluj-Napoca: Asociaţia Istoricilor din Transilvania şi Banat, 1994, pp. 97-103.
Pozsony, Ferenc. „The Historical Consciousness of the Moldavian Csángós”. Hungarian Heritage 3 (2002): 28-41.
Pozsony, Ferenc. The hungarian Csángó of Moldova. Buffalo, NY; Toronto: Corvinus Publishing, 2006.
Tánczos, Vilmos. „An Unusual Study of the Csángó”. Regio. A Review of Studies on Minorities, Politics, and Society 3, no. 1 (2000): 153-170.
Tánczos, Vilmos. „Hungarians in Moldavia”. Hungarian Heritage 3 (2002): 11-27.
